Új-házi vendéglő – Budapest Nyugati pu.

Facebookpinterest

A közelmúltban olyan mellbevágó éttermi ár-élményben volt részem, mint eddig még soha. Kivételesen ráadásul nem negatív, hanem pozitív értelemben. Megtapasztalhattam ugyanis amit persze eddig is sejtettem, hogy mekkora irdatlan haszna lehet az éttermeknek a vendéglátáson, főleg a drágább fajtának. Egy új ügyfélnél jártam felmérésen, aztán várnom kellett a gyerek felvételére, és Pufi BKV (Budapesti Kajainformációs Vonal) szolgáltatása ismét az ideális megoldást kínálta mind térben mind pedig időben. Ez volt az Új-házi vendéglő.

Új-házi vendéglő

Már a külső falon messziről jól látszik a hely vendéglátási jellege, és hogy itt a turistáknak sem dupla árral számolnak!

Térben azért volt remek az ajánlás, mert kb. 5 percet kellett sétálnom hozzá, időben pedig azért, mert épp annyit igényelt a hely tőlem, amennyivel rendelkeztem. Az Új-házi vendéglő ugyanis egy órás korlátlan étel fogyasztást biztosít, nekem pedig pont ennyit kellett várnom. Ez persze még nem lenne nagy szám, mert se szeri se száma az ilyen helyeknek, ráadásul 2-3 órás intervallumot adnak, azonban mondjuk 3900 és 5900 Ft közötti áron. Egy nem mellékes szempontként említeném meg az Új-házi vendéglő érdemei között, hogy itt kerek 1100,- Ft-ért lehet korlátlanul fogyasztani egy órán át. Igen, nem elírás, egyezer és egyszáz Magyar Forintért! Sőt, itt még a turistákat sem nézik madárnak, és számukra is csak 4 EUR-t kell leszurkolni ugyan ezért. Oké, az minimálisan több, de nyilván olcsóbban nem akarják adni, mint nekünk, aprózni meg minek a centekkel, azt a pénzváltóban sem fogadják el, tehát ez még abszolút a viselhető és jogos eltérés.

Mikor ez az információ megérkezett Pufitól, nem igazán hittem benne. Pár nappal korábban már említette, hogy látta a helyet a neten, de gondoltam biztos valami városi legenda, vagy van valami buktató, kiskapu, hogy oké, igaz az állítás, de csak hétköznap 23-04 óra között, és csak a 99 év felettieknek. Ma viszont épp arra vitt az utam, így hát élőben tesztelhettem, és az állítás abszolút helytálló! Valóban 1100,- Ft, valóban egy óra, és valóban bármikor, akár hétvégén ebédidőben is. Azt gondolom ezzel már tényleg nem lehet versenyezni. Nyilván nem egy fine dining hely, nincsen karalábés koalapüré, avokádós cápa redukcióval, de nem is így hirdetik magukat, ez egy kifőzde, azonban abból a legütősebb fajta.

Új-házi vendéglő

Ez a kép nem saját, a vendéglő saját oldaláról való, mert én nem tudtam ilyen jó képet csinálni bent, azonban fontosnak tartom, hogy látható legyen, a diszkont ár ellenére abszolút nem egy lepukkant koszfészek kifőzdéről beszélünk, hanem ilyen kellemes környezetben fogyaszthatjuk el az egymást követő fogások garmadáját!

Itt térnék vissza a beharangozó mondatokra, nevezetesen arra, hogy hogy a fenébe jöhet ez ki ilyen keretből?! Illetve arra, hogy akkor máshol miért kerül háromszor-ötször ennyibe?! Oké, persze vannak minőség különbségek, egy Trófeában vagy Mongolban nagyobb a választék, és ízesebbek az ételek, de azért nem ötször ennyire jók! Még az is igaz, hogy ott az ital is benne van, ami itt nincs, és a sör, bor, pezsgő sem két forint. Akkor is az az érzetem, hogy ha ilyen árfekvésen is lehet dolgozni, abszolút vállalható minőséggel, akkor az egyéb all you can eat helyeken sem a tényleges fogyasztás indokolja a 6000-es fejdíjat, hanem jóval az átlagon felüli extra profit.

Pedig biztos az olvasók közül is sokan gondolták azt, hogy ezek mekkora remek ajánlatok, mennyire átveri magát az étterem, simán leesszük és isszuk a 3-4-5-6 ezer Forintokat, amit befizetünk. Hát nem! Sőt, bár hihetetlen, de bizonyára még itt sem, tehát 1100,- Ft-nyi adagot sem tud átlagban megenni az ember, különben veszteséges lenne ez az étterem, és az nem túl jó bolt. Azt pedig nem gondolnám, hogy a kaja itt nullszaldósra van belőve, és csak az italokon keresnek, mert az elég nagy lutri lenne. No de lassan térjünk magunkhoz abból a döbbenetből, hogy itt tényleg ennyiért ehetünk korlátlanul, és hogy bizony még ezen az áron is keresnek rajtunk, és nézzük meg mi áll az ajánlat mögött, mit kínál nekünk az Új-házi vendéglő.

Új-házi vendéglő

Ez már én készítettem az asztalomtól, hátul még egy kis külön terem is van, gondolom így kisebb zártkörű rendezvények is lebonyolíthatóak itt.

Maga a hely igen frekventált helyen, a Nyugati pályaudvarral átellenes oldalon a Szent István körút sarkán található. Belépést követően a legegyszerűbb, téglalap szerkezetű, azonban nem csekély méretekkel megáldott helyiségbe jutunk. Bal oldalon a pénztárból üdvözöl minket a kolléga, elmondja mi hogy működik, aztán indulhatunk is fel a pár fokos lépcsőn asztalt választani. Ide hamar érkezik is egy pincér ital kérdéssel, de én ezt mellőztem, mert szándékosan semmilyen egyéb fogyasztást nem akartam produkálni, hogy teszteljem, úgy is igaz-e a döbbenetesen alacsony ár.

Az asztal elfoglalását követően ezt a pincér lejelenti a bejáratnál a munkatársnak, ott tartanak minket nyilván, hogy hányan ülünk egy asztalnál és milyen italokat rendeltünk, de e mellett mi már indulhatunk is vissza a lépcső alján, a bejárat közelében elhelyezkedő étel pultokhoz. A belépéshez képest jobb oldalon vannak a fő ételek és köretek, a bal oldalon elől a levesek, aztán a savanyúságok, saláták és végül a desszertek. Mert igen, itt nem csak főétel, hanem minden egyéb fogás közül is választhatunk. A kínálat pedig ha nem is akkora mint egy Trófeában, azért csekélynek semmiképpen nem nevezhető. Legalább 5-6 féle főétel volt, kb. ennyi körettel, három fajta leves, fél tucat saláta, és három desszert is.

Új-házi vendéglő

Pulykamell párizsi bundában, steak burgonyával. Remek volt, egy bármilyen másik étteremben is elment volna, az adag meg ne riasszon el senkit, ezt nem kaptam, hanem szedtem, ha akarom 4-5 ilyet is hozhattam volna még.

Én indítottam egy párizsi bundás csirkemellel, melyhez steak burgonyát választottam. Igyekszem mértéktartó lenni, nem követem azt a mentalitást, hogy ötféle ételt egyben rápúpozok a tányérra, mert mindegy, úgyis egy helyre megy. Az első tányéromnál még hagytam azért maradékot, pár szem krumplit és a hús bundájának a túlsült részeit, de aztán ennél még jobban odafigyeltem. Persze nem csak azért, mert már kiskoromban megtanultam, hogy amit kiszedek meg kell ennem, hanem azért, mert itt még a gyerekkori változatnál is komolyabb büntetés jár a tetemes mennyiségű maradékért. Az én asztalom mellett éppen nem volt látható, de szinte mindenhol máshol igen (nem túl elegánsan, kis nyomtatott lapon kiragasztva a falra), illetve a sütis hűtőn is jól olvashatóan (ott is két nyelven), hogy itt különösen nem éri meg pazarolni, mert aki így tesz, az dupla árat fizet. Ez persze kulturált módon és abszolút elfogadhatóan megfogalmazva, de lényeg a lényeg, akinél egy negyed adagnál több marad a tányéron, annak további egy adagot felszámítanak. Különösen érdemes tehát nem mohó módon működni itt. Meg jó lenne máshol sem!

Imádom az olyan jól nevelt gyerekeket és még jobban nevelt anyukáikat és apukáikat, akik szállodában reggelinél és vacsoránál 6-8-10 tételt is felraknak a tányérra, ebből minimum a fele ott is marad, de legalábbis mindenki más várjon a következő feltöltésig, ők meg ülnek a 4-5 még tányéron lévő süti, pogácsa, hússzelet vagy bármi egyéb felett, amit addig más is tudna enni. Hiába, ősi magyar mentalitás sajnos, ide nekem mindent, mindenki más le van szarva, nem érdekel jut-e más embernek vagy a gyerekének, így járt, én kikaparom a gesztenyét és erre uszítom a gyerekem is. Ha ott marad, és megy a kukába, így jártak, én vagyok a vendég, azt csinálok amit akarok, fizettem. Elég szomorú, hogy sokszor és sok helyen ezt látja az ember, na de ez az a mentalitás, ami itt nem megy! Kötelezővé is tenném ezt a helyet! Minden embernek, igazolást kellene kapnia, hogy minimum háromszor evett már itt, úgy, hogy nem kellett túl árat fizetnie, és csak utána engedném be más all you can eat étterembe, vagy olyan szállodába, ahol az étkeztetés is a megfizetett csomag része, mert ezen a területen viselkedésben, hozzáállásban és kulturáltságban elég rosszul állunk. Persze akinek nem inge…

Új-házi vendéglő

Tárkonyos raguleves. Kicsit hígabb volt, mint ahogy én megszoktam, és volt benne kukorica, sózni is kellett, de egyébként remek volt, ízes, sok sovány sok husival.

Vissza az étterembe és a kínálatra: az első fogásból hagyott minimál maradékom szerencsére azonban nem ütötte meg a túlszámlázási szintet, de itt ebben még nem lehettem biztos, miközben a levesek felé haladtam. Ezeket ugyanis első körben észre sem vettem, de három lehetőség közül is választhattam ebből a fogásból is. Zöldség leves, csontleves és tárkonyos ragu volt a kínálat, én ez utóbbira szavaztam. Ez, mint a már megkóstolt hús és steak burgonya szintén teljesen rendben volt, sózni kellett azért, de egyéb kivetni valót nem találtam benne. Kicsit hígabb volt, mint én megszoktam, és volt benne kukorica is, ami nekem furcsa, de semmi komolyabb kivetnivalót nem találtam benne.

A levest követően bevállaltam egy falatnyi vadas marhát is tésztával, de éppen csak kóstolóba. Ez nagyon kétesélyes étel, még egy jobb étteremben is lehet kő kemény és moslék változatban kapni, nem akartam hát kockáztatni a dupla díjat azzal, ha vacak és ott kell hagynom. Szerencsére nem kellett így tennem, abszolút vállalható volt ízre és állagra is, bár keveset szedtem de jól esett, simán lenyomtam. Nem tudtam pontosan milyen kapacitásokkal rendelkezem még, ezért a leves és a két fő fogás után útba vettem a desszert pultot.

Új-házi vendéglő

Vadas marha extra kis adag. Ebből csak ennyit szedtem, mert nagyon kétesélyes étel, de nem kellett ebben sem csalódnom.

Egy szelet almás pitét, és egy enyhén gesztenyés ízű pudingos torta szeletet, amolyan Fradi sütit (mindent bele) választottam. Ezek is teljesen rendben voltak, a süti konkrétan könnyű és finom volt, és bár a pite már nem volt annyira friss, mint lehetett újkorában, de ízre ezzel sem volt gond. Viszont még maradtak kapacitásaim, és a versenyfutás az idővel is elég jól állt, ezért bevágtam utána még egy, a kezdéskor kóstolt párizsi mellet steak burgonyával, aztán még egy szelet rántott sajtot is hasábbal. Illetve ezt csak én gondoltam hasábnak, mert igazából a felette lévő felirat szerint brassói volt, de hús annyi volt benne (de inkább csak alulra került), mintha a mögötte lévő edényből szedésnél párat beleejtett volna valaki, ezért én köretnek néztem. De sebaj, így legalább jó ízes szaftos köretet szereztem magamnak. A rántott sajt mondjuk kicsit túl volt sütve, de ez az a pont, ahonnan nem szeretnék tovább menni.

Az egész bejegyzésben szándékosan és tudatosan nem igen akartam egyetlen kritikus szót sem ejteni, mert nem tartanám helyénvalónak. Nyilván előfordultak kifogásolható pontok az ételekben, azonban semmi jelentős, egyetlen esetben sem tapasztaltam ehetetlen állagú vagy minőségű, illetve vállalhatatlan kinézetű ételt. Abszolút hozza az étterem az átlag kifőzde szintet, ezekben pedig egy átlag leves 5-600,- Ft egy húsos főétel meg 1000-1200 Ft körül mozog, tehát az itteni korlátlan fogyasztás árából két fogás sem jönne ki máshol, sőt, talán egyetlen főétel sem. A menü árak esetleg versenyképesek lehetnek, ezt még jobb éttermekben is találhat az ember 990-1200 Ft között, tehát árban és minőségben is vetélytárs, de kérdés hol mekkora adagot kapunk, és az is “csak” két fogás, desszertet pedig szinte sehol nem látni a menüben, főleg nem 1000,- Ft körüli árnál.

Új-házi vendéglő

Rántott sajt hasábbal.

Nem fogok hazudni, az Új-házi vendéglő nem a gurmék helye. Az ne jöjjön ide, aki kiemelkedően finomat és ízléses összekészítéssel akar enni, csak azért, hogy fikázhassa a kínálatot. Az Új-házi vendéglő az a hely, ami egy sima hétköznap is tele van, mert bár nyilván ők sem szeretetből csinálják, de megelégednek egy korrekt árréssel, és ez által olyan emberek is teli hassal távoznak innen, akik talán máshol ezt nem tudnák megtenni. Amikor én itt jártam, legalábbis elég sok idős ember volt, akik végre nem csak annyit ehettek, amire jutott a keretből, hanem annyit, amennyi csak beléjük fért, ez pedig egy klasszikus ilyen típusú helyen, mondjuk egy hatezres Trófeában nem lenne megoldható. Persze voltak elég komoly arcok is, pár apró srác, akiknek akkora volt a felkarja, mint nekem a derekam, pedig én sem 40 kiló vagyok. Ők lehetnek a hely rémei! Persze nem közbiztonsági szempontból, hanem fogyasztás tekintetében, mert feltételezem egy 3-4 fős társaság mennyiségét be tudják termelni fejenként a 60 perc alatt. Persze jó esetben azért lecsúszik mellé pár pofa sör is, és azon már azért van haszon, bár ahogy láttam, ezek is igen barátságos áron voltak számolva.

Új-házi vendéglő

Gesztenyés pudingos torta és almás pite.

Nem egy, nem két alkalommal jár az ember kifőzdébe a városban, mert vagy kaja rendeléssel oldja meg a napi kalória bevitelt, egy hétre előre leadva, vagy kimegy a munkatársakkal és úgy költi el a napi ebédet. Itt nyilván számít az ár, a minőség és a mennyiség is, azonban mindenképpen úgy korrekt, ha az éttermeket és a kifőzdéket külön kezeljük, mert ez utóbbiak magukat sem árban sem egyéb területen nem egy a’la carte helyre pozicionálják. A kifőzde kategóriában az Új-házi vendéglő pedig teljesen rendben van. Hozza ugyan azt a minőséget, mint bármilyen másik kifőzde jellegű hely, ár/érték arányban azonban fényéveket ver a versenytársakra, mert itt egyetlen más kifőzdei főétel áron betegre eheti magát az ember. Nyilván nem ez a cél, de azért a legnagyobb ínyencnek és kritikusnak is biztos előjön néha az a pillanat, amikor rátör a zabálhatnék, még ha a képmutató őszintétlen stílus miatt el is fojtják ezt mindig, azonban nekünk,  a normális, átlag embereknek ha ez előtör néha, teret is engedünk neki. Erre pedig az Új-házi vendéglő egy kiváló ár/érték arányú változat.

Végezetük egy szó a személyzetről. Sok dolgunk itt nincs velük, mert én italt nem kértem, az összes többi meg önkiszolgáló, azonban egy pontban mégis megmutatkozott, hogy egy olcsó hely nem feltétlenül hozza egyéb területen is az alacsony minőséget. Történt ugyanis, hogy a második körös párizsi pulyka körnél üres edényt találtam, és feltettem egy kérdést a kassza pultban álló hölgynek, hogy lesz-e még. Ő pedig nem a gyakran tapasztalható, lesajnáló, flegma választ adta, hogy nem tudom, várjak, majd kiderül, vagy majd ha ráér megkérdezi. Csilingelő hangon válaszolt, hogy “jaj, elnézést, elfogyott, egy pillanat és intézkedek”, ráadásul ez nem is csak bér kedves, de leépítő duma volt, hanem tett is követte. Azonnal ki is lépett a pultból, bement a konyhába, egy perc múlva jött is ki és közölte, hogy rögtön hozzák. Így is lett, kb. újabb egy perc telt el, és egy úr egy hatalmas tálca, friss gőzölgő hússal jelent meg, de tényleg, volt rajta vagy 60-70 szelet. Gyönyörű látvány volt, legszívesebben fejest ugrottam volna bele, mint Dagobert Bácsi szokott az aranyába! De nem tettem sajnos. Helyette megköszöntem, mire a tálcát kihozó úr száját a következő szavak hagyták el: “elnézést kérünk a várakozásért, jó étvágyat kívánunk!” Lehet ám így is bánni a vendégekkel a belváros szívében egy kifejezetten barátságos árú helyen, és nem a szokásos morgós puffogós változatban.

Új-házi vendéglő

Bár nincs nagy összehasonlítási alapom, mert nem sörözök, de a több mint korrekt étel árakon túl, azt gondolom, az italok is igen barátságos kategóriában mozognak.

Pro: annyit eszel amennyit akarsz 60 percen át, döbbenetesen korrekt 1100,- Ft / fő áron, nagyon kedves kiszolgálás, kulturált rendezett környezet
Kontra: aki sok maradékot hagy az dupla árat fizet, bár nem tudom ezt alkalmazzák-e egyáltalán, de egyébként teljesen jogos.

Ha a lehető legkisebb összegből, a lehető legtöbbet szeretnéd kihozni, és kevesebb mint egy étel árából akár több levest, főételt és desszertet is enni, akkor gyere az Új-házi vendéglőbe, mert ezt itt megteheted. Ez nem egy elszállt hely, itt nem a Lexus-ra gyűjtenek, vagy ha igen, akkor beérik azzal is, ha nem egy idény alatt jön össze (ami például nem mondható el a Vörösmarty téri karácsonyi vásár hiénáiról, akik több ismerős visszajelzése alapján már konkrétan jóval a bécsi vásár árai felett dolgoznak, ami több, mint agyrém és pofátlan). Elismerés a helynek ehhez a korrekt hozzáállásért, és bár nyilván így is van hasznuk, ennek ellenére az árképzéssel abszolút nyitottak arra, hogy az éttermi, kifőzdei szolgáltatást sokkal többen engedhessék meg maguknak. Én ha erre járok, biztos betérek még ide, és egy két nagy evő ismerősömnek is javaslom majd, és nem csak a mennyiség, hanem ténylegesen a minőség miatt is. Mondjuk egy kicsit hosszabb ebédidő kell hozzá, de támogassa ezt a helyet aki csak tudja, mert szerintem mind az alapgondolat és hozzáállás, mind a korrekt és kedves kiszolgálás, mind pedig az ár/érték arány és minőség miatt megérdemlik. Hajrá Új-házi!

Cím: 1055, Budapest, Szent István krt. 29,

Facebookpinterest
Facebook Kövess minket!

Az alábbi hozzászólás érkezett: “Új-házi vendéglő – Budapest Nyugati pu.

  1. Véletlenül tértünk be ebbe az étterembe. Hallottam valami hasonlóról, így a kíváncsiság is közre játszott. Én 100 %-os elégedettséggel távoztam. A választék sokféle, az íz kitűnő…, a mennyiségről nem is beszélve. A vendéglátók kedvesek, az ár…?!…kitűnő! Úgy gondolom, ha arra járok mindig benézek.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Az időkorlát lejárt. Kérjük töltse újra a CAPTCHA kódot.