Sobri Jóska bakonyi kaland- és élménypark

Facebookpinterest

…nizze má’ kend, diznilend, vagy mifene…

Éppen úgy, ahogy néhány éve a vízi vidámparkok szaporodtak szerte az országban, úgy az utóbbi időben az úgynevezett kalandparkok kezdenek feltűnni mindenfelé, a fák oldalán, mint a gomba. Nyilván sok oka van ennek. Vízi vidámpark beruházás feltételezem nincs meg pár milliárd alatt, kell hozzá egy repülőtérnyi telek, meg komoly víznyomás is, erre nincs mindenhol lehetőség. Azonban fa szerencsére sok helyen van, rá drótozást örömmel végez el az ipari alpinista, mellé szórunk még pár játékot és kész is a kalandpark. Lehet ezt így is, illetve lehet nagyban is. Sobri Jóska  azt gondolom iskolapéldája ennek.

Fővárosi alternatíva hiányábansobri_kalandpark_8

Kis ország lévén nincs nagy vidámparkunk. Illetve jelenleg konkrétan nincs is vidámparkunk. (Mint Shrek-ből a szamár: “jaj, már nem is érzem a lábujjaim, ááá, nincsenek is lábujjaim”) Sebaj, magánvéleményem szerint sokat nem veszítettünk vele, évek óta mindenkit csak panaszkodni hallottam rá. Drága a belépő, amiért elvileg legalább mindent korlátlanul lehet használni, aztán valahogy mégis minden második játékért külön is fizetni kell bent. Sok éve kiöregedett de mindenkit jól lehúzó parkként hallottam róla, de saját tapasztalatom nincs, nem jártam ott öt éves korom óta. Még a zárás körüli tömeghisztéria is elkerült, mikor is mindenki, azon kesergett, miért zár be a park. Érthető, gyerekkorunk és ezzel életünk egy részét veszik el, de mindennel így van az a világban, ahogy változnak a dolgok, és tényleg nagyon nem járt oda már senki. A szép, értékes és múlttal is rendelkező játékokat meghagyják az állatkert területén is, a Németországból és Ausztriából megörökölt lestrapált recsegő villogó vurstligépekért meg nem kár. Persze ez szubjektív. Az viszont eléggé objektív, hogy aki tartalmas, élmény teli, és akár egész napos szabadtéri játék és vagy kalandpark programot keres, az kicsiny fővárosunkban de még annak közelében sem igen talál. Van mászó park Csillebéren, voltam, is, megírom majd, de ott 6-7 év alatt nem nagyon van mit csinálni. És nagy hirtelen kb. ennyi is, ami eszembe jutott. Merre vegyük hát az irányt?

sobri_kalandpark_3Ha már egyszer utazik

Hogy igazán tartalmas élményparkot találjunk, utazni kell. Igen ám, de merre menjünk? Leginkább a Balaton körül találunk ilyen és ehhez hasonló létesítményeket, itt is igen változó minőségben. A balatonfűzfői Serpa Kalandparkról már készült bejegyzés, abszolút vállalható. A Tihanyi kalandpark vázlata már megvan, ezt is megosztom hamarosan, azonban mind mind ilyen ami elénk kerül és szóba jön, zömében és szinte kizárólag a mászásra alapoznak. Ez nekem nem gond, mert szeretem, de ha gyerek is van, pláne kisebb, ezeken a helyeken nem tud magával mit kezdeni. Ha az ember nagyobb csapattal, gyerekekkel utazik, akkor kifejezetten fontos, hogy mindenki találjon magának megfelelő szórakozást, a legkisebbtől a legnagyobbig, és ezt bizony nem könnyű megoldani.

Jól el van rejtve, de érdemes megtalálni!

Mi ha a magyar tengerhez utazunk, zömében a Balaton északi partjára járunk, és ennek vonzáskörzetében oldjuk meg a nem vízparti programokat is. Füreden számos alkalommal elmentünk már a Sobri Jóska kalandpark molinó mellett, ami azt hiszem egyetlen egy kerítésen árválkodik, nem is túl nagy méretben. Ez alapján meg volt a véleményem. Évekig jártunk el mellette, eszembe nem jutott elmenni oda, gondoltam két-három rozsdás játék meg pár kábel a fákon. Tévedtem. Nagyot tévedtem.

Egy kis kitérő a családnak, egy nagy élmény a gyerekeknek

Egy kicsit hűvösebb, utolsó nyaralási délelőttre kerestünk fél napos programot a hazautazás előtt, hogy azért a gyerekeknek ne legyen lerövidítve az amúgy gyerek szemmel sosem elég hosszú nyaralás. Hideg nem volt, kb. 20 fok, de volt egy minimális szél, meg igazából már nem akartunk vizesek lenni hazautazás előtt. A sétányt már oda-vissza bejártuk százszor, megvolt az akvárium, a Füredi cseppes vízi park, a kis vonat, a fűzfői és tihanyi kalandpark, a babamúzeum és minden ami körülötte van, az összes fagyizó ötször, stb. Ilyenkor jó egyszerű olyan programot kitalálni, ami nem az ország másik felében van, belefér a kitérő, de nem is mondja azt minden gyerek, hogy: “jaj ne már!” Édesanyám is velünk volt, ő vetette fel a Sobri Jóska nevét, hogy látta a molinót, mi lenne ha? Kicsit bizalmatlanok voltunk, de nagy hirtelen nem jutott eszünkbe semmi más 100 kilométeren körzeten belül, ahol még nem voltunk, és kedvünk is lenne elmenni, így hát vettünk egy nagy levegőt, és elindultunk Kislőd irányába.

Nem ingyen van, de amit kapsz az ennyit bőven megérsobri_kalandpark_10

A Balatontól elvileg nincs messze, azonban olyan kesze-kusza utakon lehet odajutni, hogy itt még erősen morcogtam, félve a csalódástól. Azt gondoltam, valami erdő széli fabódés két játékos park nem ér meg ennyi szenvedést. Ajka felé vettük az irányt, és Kislőd közelében célt is értünk. A táj végig kifejezetten szép, és összességében végül teljesen jól lehet haladni. A park elé érve eső döbbenetem a parkoló mérete volt. Cirka a budaörsi Auchan vagy Tesco parkoló méret fogadott, kis túlzással, szerencsére ez szép zöld fűben, nem betontengerben úszott. Az ennél egyel komolyabb döbbenet az volt, hogy nem volt benne hely! A bejárattól távol, a parkoló túloldalán tudtunk megállni az árok partján. Itt már azért kezdtem reménykedni. Vagy ingyen van a sör, vagy itt valamit nagyon tudnak, mert ennyi ember csak nem tévedhet. A belépésnél kifejezetten kedves és segítőkész hozzáállást kaptunk, mindenről pontosan és alaposan tájékoztattak. A pontos árra már nem emlékszem, de nagyságrendileg 10.000,- Ft-ból mentünk be öten, három felnőtt és két gyerek. Ebből ráadásul egy felnőtt és két gyerek ment csak teljes árú jeggyel, a további két felnőtt úgynevezett látogató jeggyel, mely az eszközök használatára nem jogosít. Illetve egész pontosan ez a látogató jegy két úgynevezett Sobri Bankót tartalmaz, mely egyenként egy programra válthatók be. Ez így  elsőre elég mellbevágónak hangzik, mármint belépő ár tekintetében, de később részletezem majd, miért volt ez a 10.000,- Ft az, amit életemben elköltöttem, és talán a legtöbb mindent kaptam érte. Illetve ne felejtsük el, hogy mondjuk egy másik parkban csak egy mászás 2.000-2.500,- Ft, csak egy fő és csak 30-60 perc. Előtte való nap Tapolcán voltunk a tavas barlangban, ahol épp utcabál volt, és kirakodó vásár. Már ha lehet annak nevezni. Irdatlan drágaság, és alig lézengő pár ember. Voltak azért korrekt és szép dolgok is, kis fonott kosár körhinta jó fej bácsival, házi rózsafánk, saját lekvárral, szőlőmag őrlemény és borlekvár. Ez mind megérte, korrekt házi, kézműves és szívvel-lélekkel készített portékék voltak, kedves emberektől, de ezen kívül a villogó nyakláncok, vattacukor és avas, állott gumicukor pult, valamint atombrutál lehúzós mini vidámpark színesítette csak a kínálatot. Itt konkrétan 600 Ft volt egy menet bármin, mondjuk 5 perc az ugrálóvárban, két gyerekre az 1200,- és a jó fej üzemeltető 5 perc 00-kor már sípol is, annak ellenére, hogy csak két gyerek van az ugrálóban, amiben vagy húszan is elférnének, és egyetlen várakozó sincs. Ilyen helyen kb. 30 perc alatt el lehetne tapsolni még többet is, mint tíz ezer forint, de sem kedvünk sem keretünk nem volt erre, ez valóban az a fajta kikapcsolódás, ami nem ér annyit, csak rossz szájíze lenne tőle az embernek. Mindezt csak azért írtam le, hogy bár nyilván mindenki tisztában van a Balaton meg úgy általában mindennek a díjszabásával, de a Sobri Jóska elsőre soknak tűnő belépője a hozott tartalom ismeretében magasan, nagyon magasan ver minden más programot közel s távol.

sobri_kalandpark_1A magyar Disney Land

Ahogy beléptünk a parkba, szó szerint elállt a lélegzetünk. Egy iszonyatosan nagy park, elsőre átláthatatlanul kusza játéktengerrel, végtelen lehetőséggel és az “úristen hol kezdjem” problémával. A gyerekek megvadulnak, le se lehet őket fogni, ezt is nézni akarom, azt is próbálni akarom, persze mindenhol 20 menetet akarok, de van még vagy 50 játék, gyere azt is nézni, stb. stb. A szó szoros értelmében a bőség zavara. Iszonyatosan korrekten, a belépő karkötő fejében ténylegesen és valójában korlátlan használat mindenre, kivéve a bob pályát, de az mindenhol kör áron üzemel. Itt azonban mellette több tucat egyéb játék és szórakozás várja az embert, karszalag mellett korlátlanul. Próbálom legalább töredékét felsorolni. A bejárattól jobbra előre indultunk, itt kis vonat várta a piciket, mellette rodeo bika, ugrálóvár, trambulin és két tengelyen pörgő, ember berögzítős gömb. Mellette ugráló vár szerű, derék berögzítős visszafelé húzó erőpróba, láda rakodással magasba mászás nagyobbaknak, illetve hagyományos falmászás kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Mellette a másik oldalon hatalmas kialakított pálya elektromos autóknak, 5-10 különböző, 1-2 személyes beülős gyerekautókkal. Csak ez volt kb. fél óra, 5-6 menet / gyerek, csak ez több ezer Ft lett volna bárhol máshol. Ugyan ez a trambulinon és ugráló várban is megismétlődött, mind menetszám mind pedig eltöltött idő tekintetében. Tovább haladva kis tekerős bringáknak volt pálya, előtte mini körhinta, utána a technikai blokk, wc, pelenkázó stb. Az egész park közepén egy hatalmas tó áll, mely részekre osztott, és számos szempontból igénybe vehető. Egyik része le van kerítve fürdőzésre, másik sarka elektromos vízi csónakoknak, harmadik csücske felfújhatós bemászós lufi gömbnek, egy pici szelete meg beugratós élmény hajónak. A legnagyobb területét azonban vízibiciklivel lehet használni, de itt aztán valóban van vízi bicikli is, nem csak a szokásos csoportcsónak. Tényleg egy nyeregbe ülünk rajta, tényleg a pedált tekerjük, csak a kerekek helyett talpak vannak, és szélesebben a borulás veszély elkerülésére. Egy tó kör éppen elég a közepesen karban lévő vádliknak. De persze a hagyományos vízibiciklit is kipróbáltuk, és itt jött a következő meglepetés. A két gyerek és én Corben Dallas féle világjeggyel voltunk felszerelve, tehát joker belépőnk volt mindenre. A két kísérőnek a visitor belépőjén itt lett volna először szükség a két-két Sobri Bankóból egy-egy felhasználására, de láss csodát: nem kellett. Itt nem dívott a mindent az utolsó forintig elszedünk hozzáállás. A kezelő mondta, hogy a csónakban három főnek is korlátlan jegye van, ingyen használhatja a vízi csónakot, így a két kísérő jöhet csak simán, tehát bankó és semmi egyéb nem kellett. A járgányok pedig nagyok, hátsó elfekvővel, szépen elfértünk rajta, mentünk egy jó nagy tó kört mindannyian.

Bejárhatatlan mennyiségű élménysobri_kalandpark_7

A tó túloldalán indul a második menet. A sarokban póni lovaglás, mellette vízi akadálypálya, amin a bátrabbak bejuthatnak a középen lévő kis szigetre pizzázni. Ez itt komolyabb terep, se kötél, se háló, se egyéb védőfelszerelés, ha elrontod, beleesel a tóba. 🙂 Nyilván nem túl mély, bajod nem lesz, de utcai ruhában, telefonnal az oldalamon ezt az egyet kihagytam. A továbbiakban a tó oldalán volt egy kenus erőhúzó, amire ráállhat a család, és egy kifeszített kötélen izomból áthúzhatjuk magunkat a szigetre. Mellette kis vízi elektromos csónak, három év felettieknek, ezt követően egy rámpás, hajóval vízbe ugrató instant móka a közepesen bátraknak, illetve a már említett felfújható vízi gömb. Túloldalon erdei lézerharc pálya, 2-3 pályás, dombról csónaklufiban száguldó lecsúszó pálya, futószalag felvonóval, mellette pedig a hatalmas és igen élvezetes bob pálya. Ezért az egyért kell külön fizetni, azt hiszem túl olcsó sem volt, de jogos, itt van gépészet, ennek van további költsége, ha ez is korlátlan lenne, mindenki itt menne reggeltől estig, és becsődölne a park, meg sorra se kerülne senki soha. Mellette a fánkos csúszdán is azt mondják, három csúszás van, de az csak arra vonatkozik, hogy egy gyerek egymás után, aztán át kell adnia a lufit és újra sorba állni, hogy mindenki sorra kerüljön. Sokan nem vártak, de mi minden kör után átadtuk a fánkot, ne kelljen senkinek várni. Ide egy jópofa kis futószalag visz fel, még csak gyalogolni sem kell, félig füves, félig műanyaggal borított pályán lehet lecsúszni, nagyon élvezetes. Itt a gyerek ha húszat nem csúszott, akkor egyet se. A bob pedig fantasztikus. Két külön pálya, egyik gyorsabb, másik hosszabb, szép kilátással, remek kanyarokkal, alatta mini állatkerttel. Ennek is, mint még pár másik játéknak a végén fotó automatával, amit a fülkéknél emléktárgyakra lehet nyomtattatni, ha más nem is, egy bekeretezett kép megéri, ha jól elkapott a pillanat, az csak pár száz Forint, de örök emlék.

sobri_kalandpark_15Betyár jó mászó és csúszópark

A park hátsó sarkában pedig maga a mászópark. Hatalmas, messze benyúlik az erdőbe, 4-5 külön pályával, eltérő nehézségben, egy hatalmas erdei álló hintával is több tízméteres kilengéssel, illetve elképesztően hangulatos, tó feletti csúszópályával. Itt is elvileg 2 óra mászás jár, aztán át kell adni a cuccot, de ismét sorba lehet állni, csak a haladás miatt kell a csere. Azt gondolom, a két órát le is másztam, szakadt rólam a víz, elég is volt, de elképesztően hangulatos, főleg a tó felett oda-vissza menő két csúszó pályával megtűzdelve fergeteges élmény volt. Az egyik legjobb és legnagyobb mászó pálya az országban. A gyerekeknek is van kialakítva lehetőség, és itt tiszta felszerelést is kap az ember, nem mint egyes parkokban, ahol más által összeizzadt sisakot nyomnak a fejünkbe. Nagyon jól megcsinált mászópálya, változatos, a hevederek fel és leszerelésénél kifejezetten kedves segítőkkel.

Amikor már azt hiszed vége a parknak

A park hátsó részén, a tóból lekerített strandolós, pancsolós rész mellett konkrét kemping található. Vannak tűzrakó helyek, bográcsok, lakóautó parkolók, melyből bent is állt néhány, nagyon hangulatos volt.  Mögöttük pedig bungalók, faházak, láthatóan jó állapotban, feltételezem néhány éjszakás megszállásra tökéletesen alkalmasak. Aki tehát messziről jön és nem fér bele az ingázás, a Balatont már unja, vagy csak pár napja van és aktív gyerek program kell, ennél nem tudom, hogy talál-e jobbat az országban. De legalábbis a környéken biztosan nem. A park átellenes oldalán, a lézerpálya és a mászó park felett van egy amolyan betyár próba pálya. Ezt nem sokkal az indulás előtt fedeztük csak fel, de csak ezen a területen jó pár órát el tud tölteni az ember. Van fa mászótorony, különböző hinták, sobri_kalandpark_9lánccsúszó és egyéb alkalmatosságok. De konkrétan van hét (vagy nem tudom hány) próba is. Dárda dobás, dobócsillag hajítás, lengő súllyal célpont eltalálás, íjazás, légpuska lövészet, kis zsák dobás, stb. stb. stb. Itt is elvileg Sobri Bankóért egy próba, de a korlátlan jegyünk itt is mindent vitt. Más kaland parkban a mászó pálya mellett ha kb. ennyi esemény lenne, mint itt ezen a kicsi területen, már attól agyon sztárolnák magukat, itt meg jó, ha ezt egyáltalán észreveszi az ember, a többi program mellett. Nem kis élmény, hogy konkrétan a légpuskával végre kipróbálhatja az ember, milyen az, amikor nincs elhajlítva a cső, és lám, el is lehet találni a kis lebukó célpontokat. Nyeremény nincs, épp ezért egyenes a puskacső, de csak amennyit itt ellődöztünk, az egy falunapon aranybánya lett volna az üzemeltetőnek, itt pedig benne volt az árban. Már a lábunkon alig álltunk, fél napos kis programot terveztünk, de konkrétan zárásig, este nyolcig a parkban voltunk, velünk söpörtek ki. Elég vicces volt, hogy az érkezésünkkor még tele parkoló most pedig egy hatalmas üres mező fogadott a park előtt, és mi jó messze a túl végén álltunk, így még mellbevágóbbnak tűnt, mennyi autó állt is itt korábban. Ennek ellenére a parkban sehol nem volt tömeg érzetünk. Nem szeretek sorban állni, nem szeretem a kis helyre összezsúfolódó embereket, de ez is a park méreteit igazolja, hogy nyilván rengeteg ember volt bent, de teljesen jól elfértünk, nem zavartuk egymást, a játékokra szinte várni sem kellett.

Ez az illedelmes betyárok birodalmasobri_kalandpark_11

Az egész parkra az elképesztő mennyiségű kalandon és élményen túl, a döbbenetesen kedves és kulturált személyzet a jellemző. Mindenhol mindenki mindenben segít, elmagyaráz, megmutat, és mindenkinek van egy kedves szava a vendéghez. A lángos és palacsinta árus néni nap végén csak a mi kedvünkért fel fűti az olajat, vastagon keni nutellával a palacsintát, az éttermes fickó pontosan darabra megkérdezi, miből mennyit adjon, melyik ételből melyik szelet húst kérjük, melyik darab uborkát a savanyúból, stb. A pulthoz közeli asztalnál ülve ahogy megemlítjük a sót, az egyik alkalmazott már fog is egyet és hozza oda, pedig nem is neki szóltunk, éppen csak felvetettük, hogy valaki menjen el érte. A bejárat melletti étteremnek egyébként teljesen korrekt a kínálata, mind változatosságban, mind mennyiségben mind pedig árban. Kifejezetten ár érzékeny vagyok, ha valami többet, pluszt ad, hajlandó vagyok áldozni rá, de halálom, mikor a nagy semmiért vagyonokat kérnek. Itt abszolút korrekt, inkább alsó mint közép kategóriában van a kajaár, a minőség azonban nem. Nyilván kifőzde jellegben, de abszolút friss, finom és fűszeres ételeket lehet kapni és fogyasztani, akár készételekben, akár frissensültekben gondolkodik az ember. A kávé is teljesen jó volt, pedig azt a vendéglátóhelyek 80%-ában kátrány színűre és ízűre főzik, valami noname márkából. Abszolút az érződik, hogy itt valami korrekt vállalkozó áll az élen, mert családias a hangulat az alkalmazottak között is, mintha Kislőd teljes lakossága itt dolgozna, itt kapna megbecsült munkát, ahol jól is érzi magát, hasznosat tesz, és vidám környezetet alakít ki és ad élménybe az ide látogatóknak. Egyszer és egyetlen itt dolgozón sem éreztem a lesajnálós, “jaj de unom az embereket, húzzatok már haza” hozzáállást, pedig gondolom nem akkora élmény ez nekik, mint a vendégeknek, valamint nem évente egyszer csinálják, hanem nap mint nap. Ennek ellenére emelt fővel, vidáman és kedvesen látják el a feladatukat, remek hangulatot teremtve, iskolapéldáját bemutatva, hogy lehet minőségi és tartalmas szórakozást és kikapcsolódást nyújtani. A külön respect a vezetésnek mindezeken felül pedig szintén egy általam látott, ott dolgozó munkatárs miatt jár. Ez már távozásunkkor volt, a gyerekek alig vonszolták magukat este nyolckor, de azért megszokásból ment az erőtlen nyafi, hogy ne menjünk még. A középkorú úr egy emelvény tetején ült, éppen szerelt szét vagy össze valamit, láthatóan korrekten és pontosan látta el a feladatát, közben még arra is volt ereje és ideje, hogy hozzánk szóljon a “ne menjünk még” nyafira reagálva: “na akkor jól érezték magukat a gyerekek, örülünk, hogy jöttek”. Idáig ez mondjuk még semmi extra, bár a kedves szó nem gyakori ha zárásig mer maradni az ember valahol, én pedig menet közben odafordultam, meg és elköszöntem, azonban egyben meg is lepődtem. Az illető úrnak vagy baleset, vagy egyéb ok következtében az egyik karja csak részben volt meg, kisebb vagy sérült volt. Sok minden átfutott bennem. Először is az, hogy szomorú, hogy ezen meg kell lepődni, ha ilyen ember dolgozhat és munkát kap. sobri_kalandpark_5Másodszor az, hogy milyen jó látni, hogy nevet ez az ember, jókedvvel ül az emelvény tetején és ott szerel, ahová valószínűleg én nem mernék felmászni két kézzel sem. Örül, és élvezi, hogy nincs mellőzve, nincs félretéve, selejtnek kezelve, és hasznos dolgot tesz, közreműködik abban, hogy a park élményt adjon a gyerekeknek. Harmadszor pedig az jutott eszembe, hogy a tulaj nyilván nem unalmában, hanem a pénzért csinálja ezt az egészet. Jogos, én is ezt tenném. De mennyire remek kis parkot rakott itt össze gyereknek és felnőttnek egyaránt. Mekkora mennyiséget és minőséget halmozott itt fel az élményekből, és nem utolsó sorban mekkora jó fel volt, mikor ez az úr jelentkezett állásra, és nem fordult el riadt tekintettel. Adott neki állást, és ez által még egy embernek nyújt valami olyat ez a park, mint talán egyetlen másik hasonló sem az országban. Ez egy kivételesen jó hely, kivételesen jó emberekkel, és kivételes mennyiségű és minőségű élményekkel. Remélem még sokszor visszatérhetünk ide, és remélem mindig ugyan azokat az élményeket tapasztalhatjuk, és embereket látjuk viszont. Köszönjük az élményt és hosszú időre sok sikert kívánunk!

Pro: minden, a rengeteg élmény és játék, a korrekt árak, jó kaják és kedves emberek
Kontra: Ilyen nem jut eszembe, de tényleg. Esetleg kéne valami, amitől a gyerekek el akarnak indulni haza, még összeesés előtt. 🙂

Megkockáztatom, hogy a Sobri Jóska kalandpark az ország egyik, hanem a legjobb vidámpark szerű, szabadtéri élményparkja, ahol annyiféle és olyan mennyiségű játék van, ami belföldön talán sehol máshol. Abszolút méltánytalanul mellőzött, alig találni róla hírt, infót az interneten, médiában. Magazin műsorok egy céllövöldének képesek hírverést csinálni néha, ha uborkaszezon van, de mintha ez a park nem is lenne a térképen. Kívánom nekik, hogy ugyan ez a vezetőség, ugyan ez a csapat, ugyan ilyen szeretettel és lelkesedéssel még minimum száz évig működjön, és ha a park  már nagyon felkapott lesz, és mindenki ide jár, akkor se adjanak alább a minőségből, a kedvességből és ügyfél centrikusságból, és maradjanak a most nagyon korrekt, szélesebb közönség által is megfizethető árak. Köszönjük az élményt, biztosan visszatérünk, addig is minden jót kívánunk az egész csapatnak, kivételes társasát jött itt össze, az egészen biztos.

Cím: 8446 Kislőd, Vashámor GPS: É 47.13134° K 17.62893°

Facebookpinterest
Facebook Kövess minket!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Kérjük adja meg az alábbi számokat a "nem vagyok robot" ellenőrzéshez: *