Pali Bácsi borozója és étkezdéje – Budapest

Facebookpinterest

A mai napon duplán retro élményem volt. Meglátogattam Pali Bácsi étkezdéjét. Ha még sosem jártam volna itt, akkor is nosztalgiával töltött volna el, mert ilyen helyek voltak a 80-as években szerte az országban, illetve például az akkor még Úttörő vasút mentén, ahol nagyszüleimmel gyakran megálltunk. Továbbá mivel feleségem innen két utcára dolgozott, még kapcsolatunk hajnalán elég sokat jártunk Pali Bácsi étkezdéjébe, mikor napközben az időm engedte, hogy ide ugorjak. Mivel most munkám megint erre hozott, és éppen ebéd idő közelében voltunk, beugrottam egy retro élményre.

Itt megállt az idő

A hely teljesen úgy nézett ki, mint kb. 9-10 évvel ezelőtt, mikor utoljára itt jártunk. Ennek örültem. Jó, hogy nem épül minden át és be, hogy van olyan hely ami még 10 év múlva is változatlan, és nem egy parkolóház, egy pláza vagy magán orvosi rendelő van a helyén. Kint azért a biztonság kedvéért megnéztem az étlapot, mire számíthatok a napi menüvel. Tarhonya leves és Holstein szelet rizzsel. Ez korrektnek hangzott. De mikor megláttam az árát, akkor kerültem igazán csak a 80-as évekbe. Itt nem csak a hely kinézetének változatlanságában állt meg az idő, hanem az árak tekintetében is. 900,- Ft egy menü. Ismétlem, kilencszáz! Ebben benne van a leves és a fő étel is. Ez egy minimálisan trendibbnek kinéző de sima, egyszerű kifőzde esetén 1190,- Ft főétel, + 450,- Ft levest jelentene, menüben mondjuk 1590-1690,- Ft körül. Egészen elképedtem, be is siettem gyorsan, el ne fogyjon.

Pali Bácsi árlap

A puritán külső csak az álca

Beléptem az alsó, borozó részre informálódni. Nem mondom, hogy nem csapott meg a tömény bor illat, de mit várunk, ez egy étkezde és borozó. Volt is bent egy két “srác”, aki üldögélt magában, és láthatóan nem az első pohár ürült már ki ma a kezében, pedig még csak dél volt, de szépen csendben nézelődtek, nem ártottak senkinek, akkor meg had tegye azt az ember, ami jól esik. Odaléptem a pulthoz, és megkérdeztem, hogy van-e még menü. Két fiatalember állt a pult túloldalán, azonnal jött a válasz, hogy “persze”. “Akkor kérnék szépen egyet”, mondtam, mire, és most figyeljenek: “Rendben, kérjük, vigyen egy pohár szódát, foglaljon helyet és rögtön visszük.” Micsoda? Pillanatra lefagytam. Aztán végrehajtottam amit mondtak, és elindultam kifelé, közben értelmeztem a hallottakat. Bent a pulton egy tálcán ott sorakozott 5-6 előre bekészített, friss, hideg szóda, szép párás poharakban. Amíg az ember kimegy, leül és utána hozzák a levest, arra az egy percre sem kell unatkoznia, kortyolgathatja a pohár kis szódáját. Mennyire korrekt dolog már ez! Egy ilyen árfekvésű helynek miért fér bele? A sokkal drágábbaknak miért nem? Pont ez hiányzik, sokszor, ez a kis plusz, ez a kis kedvesség, odafigyelés. És mennyibe kerül ez nekik? Forintokba, de az értéke annál nagyobb. Nem kellenek költséges húzások, nem kell nekem odatennie 20 deka pármai sonkás pogácsát grátisz, hogy jól érezzem magam, az ilyen apró gesztusok azonban nagyon sokat érnek, és eleve megadják a vendég hozzáállásának is az alaphangulatát. És ha azt gondolná az ember, hogy na persze, ez a beetetés, a végén biztos felszámolnak érte legalább 100,- Ft-ot, akkor téved. Ez valóban figyelmességből és kedvességből adott INGYEN szóda!

Pali Bácsi heti menü

A leves

Alig hogy leültem, és pár kortyot ittam a nagyon jól eső, friss hideg szódámból, már jött is a leves. Volt pár zápor ma, vizes volt az utca, de itt a kertben a 4-5 hosszú pad felett ponyva van kifeszítve, így az asztalok nem áztak, hideg pedig nem volt, tehát kellemes volt a szabadban elkölteni az ebédet. A leves nem a mai, kis design edénykében, hanem a régi, méretes, menza tányérban érkezett, csurig töltve. Minden asztal végében egy-egy tányéron sok szalvétára rakva ki voltak készítve evőeszközök, sok eszemmel én olyan asztalhoz ültem, ahol éppen nem volt. Feltételezem egy nagyobb csapat ehetett előttem, és még nem pótolták. Mire ezt észrevettem, már kényelmesen elhelyezkedtem, nem volt kedvem felállni, reméltem, hogy talán érkezik az étellel evőeszköz is. Nem érkezett, de a felszolgáló érzékelte, hogy ügyes voltam, ezért azonnal meg is jegyezte amint a levest letette, hogy “pillanat, és hozok evőeszközt”. Átemelt egy ilyen evőeszközös tálat egy üres asztalról hozzám, a probléma meg is volt oldva, és fel sem kellett állni. Kiszolgálás és figyelmesség 10 pont. Az ételt eleve asztalhoz hozzák, pedig még az önkiszolgáló éttermek is drágábbak ennél, és még az ilyen figyelmességekre is marad energia. Ennek ellenére első körben voltak fenntartásaim, a tarhonya leves nem az a kifejezett gasztro csúcs, nem fogyasztom napi szinten, és tartottam tőle, hogy vízízű üres löttyöt fogok kapni. Szokták mondani, hogy egy szakács értékmérője leginkább az, hogy a legegyszerűbb ételeket hogyan készíti el. Ha ezt vesszük alapul, azt kell, hogy mondjam, hogy itt akkor egy remek szakács van. A leves finom és tartalmas volt. Nem kellett vadászni a tarhonyát, volt benne bőven, sok krumplival, és az elvárható kellemes füstös ízzel, láthatóan és érezhetően a belefőzött hagymának és szalonna daraboknak köszönhetően. Be is burkoltam az egészet, közben eszembe jutott a pár héttel korábbi szállodai élményünk. Most itt szándékosan nem nevezem meg az intézményt, mert nem akarok senkit megbántani (aki figyelemmel követi a blogot, úgy is tudja), de egy 4 csillagos szálloda svédasztalos vacsorájában nem volt ennyire ízes a leves. Kicsit úgy vagyok vele, mindegy milyen, csak legyen valamilyen. Ha rossz, az ember otthagyja, ha pedig finom, elfogyasztja. Az étel halála az, ha semmilyen, személytelen, jellegtelen, mert azzal nem lehet mit kezdeni, se szeretni, se utálni, az ember megeszi, jól lakik vele, kielégíti szükségletét, és ennyi, megy tovább, csak az úgy eléggé kiábrándító. Itt azonban nem jellegtelen levest kaptam, finom volt, mind elfogyott.

A főétel

Kicsit még a leves közben is azon gondolkodtam, biztos, valami tévedés lesz ez a 900,- Ft, és mindjárt jön a pincér, hogy ez igazából csak a leves ára volt, de nem. Illetve jött ugyan a pincér, de a főétellel. Kicsit talán korábban is, mint kellett volna, mert a levesből még volt, de az igazsághoz hozzá tartozik, hogy folyamatosan munka és magányügyben a telefont nyomkodtam közben, tehát jóval lassabban haladtam az evéssel, mint ahogyan ez normálisan történt volna. E nélkül talán éppen akkor végeztem volna a levessel, mikor megérkezett a főétel, de így is csak 6-7 kanállal kellett még gyorsan belapátolnom, hogy ki ne hűljön a sült és a tojás. Fontosnak tartom azért megjegyezni, hogy a srác aki kihozta, azt is hozzátette, hogy “közben kész lett a főétel, kihoztam, elnézést”. Az időzítés tehát minimálisan volt csak elcsúszva, és elnézéskérés is érkezett az étel mellé, aminek nem feltétlenül kellett volna elhangoznia, de megtörtént, ezzel tovább emelve a hely iránti szimpátiámat. Itt akkor már bebizonyosodott, hogy de, valóban 900,- Ft lesz ez az egész. Ilyenkor akarva akaratlanul eszembe jutnak korábbi élmények, speciel most a Víg Molnár ugrott be, ahol 1800,- Ft volt két éve egy tojásos nokedli (nem azt ettünk, csak az étlapon láttam, de kiborított). Gondolom most már van 2200,- Ft is. Persze hozzá a megfelelő pincért stílust is megkaptuk ott, a “nesze ‘bmeg” módon, mert nem bömössel csak egy Renault-al álltunk be arra a remek helyre. Egészen elképesztő különbségek vannak az országban. Ott iszonyat arcoskodó, lesajnáló, cseppet sem kedves kiszolgálást kaptunk, méregdrága és vacak ételekkel, autóút, vonat és malomkerék zajjal, tehát még csak nem is kellemes, csendes és szép környezetben. Itt ugyan szintén a városban vagyunk, nagy csend itt sincs, de legalább vonat és malomkerék nem zörög, az étel íze és a kiszolgálás minősége pedig magasan veri az imént említett észjáték helyet. No de mindegy is, ide még jövünk majd, oda pedig nem, és meggyőződésem, hogy nem vagyunk egyedül ezzel, de persze nem miattunk fog tökre menni a jókedvű molnár, meglesz nekik is a betevőjük, még kevés ügyfél esetén is, az általuk szabott árakkal. De térjünk vissza Pali Bácsira. Tekintélyes adag rizs mellé ugyan csak egy, de nagy szelet húst kaptam, rajta a tükörtojással. A rizs puha volt, nem összetapadt, szúrós, ötször újra mikrózott változat. A hús szintén friss és puha, jól átsült, de nem száraz, kellően fűszeres és mócsing mentes. A tojás eléggé retro, kicsit túlsütött, illetve fekete szemcsés szélű, a többször használt olaj miatt, de ez totál rendben is volt így, azt vettem volna zokon, ha tökéletes. Mind a leves, mind pedig a fő fogás nem a látványra, hanem az ízre és tartalomra ment rá, sikerrel. Abszolút ízesek, frissek és finomak voltak, nagyon jól laktam velük, potom pénzért. Menza jellegű kaja volt, menza jellegű árért. Ilyenek voltak a régi kifőzdék, de az árfekvésük már sok évvel ezelőtt magasabb volt, és nem voltak ilyen ízes és fűszeres ételeik. Pali Bácsi tudja, mitől döglik a légy. Kár, hogy egy hosszú lépést nem guríthattam le mellé, mert még dolgozni kellett és vezettem, úgy még tökéletesebb lett volna az élmény, de majd legközelebb.

Pali Bácsi Holstein borda

Egy kellemes hely, ami mindenki számára elérhető

Múlt héten jártunk a Gömböcben, az ottani levest + 3 gombócot tartalmazó 950,- Ft-os menüt azt gondoltam, nem lehet egyhamar felülmúlni. Ma ez sikerült, árban és mennyiségben is. Ez persze cseppet sem ront a Gömböc megítélésén, ott is finom és korrekt adag ételt kaptunk, nagyon kedves kiszolgálással. Itt egy más fajta élményben volt részem. Egy hatalmas tányér forró leves, egy főétel hússal, körettel, tojással egészen elképesztő, hogy kijön 900,- Ft-ból. És nyilván még itt is van rajta haszon, csak éppen korrekt mértékű. Amint a fő étellel végeztem, már rohannom kellett, ezért a tányérommal és poharammal együtt indultam be a pulthoz fizetni (illetve mert tábla is jelzi illendően, hogy rendelés és fizetés bent). A pultos srác azonnal jelezte, hogy nem kellett volna behozni a cuccokat, összeszedte volna, de köszöni, és akkor 900,- Ft- lesz. Csak ismételni tudom: a hatalmas tányér leves, méretes adag főétel, hússal, körettel + szóda. Az étel ráadásul finom és friss volt, nyilván ettem már jobbat, de majd akkor állunk neki az összehasonlítgatásnak, ha bárhol, bárki utánuk csinálja ezt, ilyen mennyiségben, ilyen kiszolgálással, és ilyen áron. Jelen pillanatban Pali Bácsi étkezdéjének napi menüje a BestBuy.

Pro: nagyon kedves kiszolgálás, házias jellegű, ízes és friss ételek, free welcome drink szóda

Kontra: nem tudok ilyet mondani, de komolyan, abszolút korrekt hely

Pali Bácsi étkezdéje egy remek hely. Ékes bizonyíték arra, hogy a fővárosban, frekventált helyen, még 2015 tavaszán is lehet 1.000,- Ft alatt kétfogásos, húst is tartalmazó, nagy adag és finom menüvel jóllakatni az embereket. Van itt a közelben egy ügyfél, akihez időnként járnom kell, a következő látogatásommal ezért már biztos nem várok 9-10 évet. Amint lehetőségem lesz, ismét betérek egy menüre. Javaslom, tegyen mindenki más is így!

Cím: 1126 Budapest, Tartsay Vilmos utca 8.

Facebookpinterest
Facebook Kövess minket!

2 hozzászólás érkezett az alábbi témában: “Pali Bácsi borozója és étkezdéje – Budapest

  1. Köszönjük szépen a pozitív kritikát!
    A továbbiakban is igyekszünk a hely jellegét megőrizve, alacsonyan tartani az árainkat, amennyire az lehetséges. -> A menünk jelenleg 950 ft-ba kerül.
    Közben a mosdó felújításra került, illetve a konyha szagelszívása is megoldódott.

    “A kopasz, szemüveges srác” 🙂

    • Kedves András!

      Köszönjük a hozzászólást, örülünk, hogy megtaláltátok az írásunkat. Én sajnos régen jártam már arra, de hamarosan, ha lehetőségem lesz, ismét elmegyek, és biztos vagyok benne, hogy ismét nagyon rendben lesz minden az étellel. Házias ízek, laktató fogások, korrekt árak, semmi flanc, csak ami kell. További sok sikert!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Az időkorlát lejárt. Kérjük töltse újra a CAPTCHA kódot.