Hunguest Hotel Erkel – Gyula

Facebookpinterest

A közelmúltban Gyulán jártunk, egy családi wellness hétvégére pihenni. Ezzel kapcsolatosan egy-két vendéglátó hely véleményezését már megírtuk, egy-két helyét még meg fogjuk, de magáról az utazásról, a szállásról és a városról még nem esett szó. Itt az idő ezt pótolni.

The Longest Way Home

Nem lehet azt mondani, hogy keveset utazgattam az országban. Régen, mikor az egyetemen dolgoztunk, egy remek társaság jött össze, és nagyon sok helyen jártunk, nem egyszer autóban alvással. Ezt mondjuk ma már nem vállalnám be, de ettől függetlenül is eddigi tapasztalataim azt mutatták, hogy ebben az országban mindenhová el lehet jutni két-két és fél óra alatt. Tévedtem. Gyulán megmondom őszintén eddig még nem jártam, és mikor előző este az útvonal tervezőbe beírtam, és megjelent, hogy három és fél óra, az egy kicsit mellbevágó volt. Nem tudtam elképzelni, hogy ez lehetséges, de akárhogy néztem, akármilyen megoldást választottam, mindig annyi volt. Beletörődtem. Péntek reggel indultunk, tényleg nem kért perc volt leérni, de szerencsére a gyerekek elég jól bírták. Az út alig fele autópálya, után különböző nevű és minőségű utakon kavarogtunk, de szerencsére egyben leértünk.

Gyula - úton

Érkezés a hotelhez

Nem lehet mondani, hogy nem gyötört el kicsit az út, de nyilván egy ilyen alkalommal ez nem számíthat, főleg két gyerek mellett, aktív pihenésre jöttünk, majd otthon pihenünk (vagy ott sem). Érkezéskor megálltunk a hotel sorompójánál. Míg az asszony és a gyerekek kászálódtak, beszaladtam a recepcióra, hogy kérjek behajtó vagy parkoló kártyát. Nem kellett volna. Mármint nem parkolást igényelni nem kellett volna, az mindenképpen szükséges, mert teljesen meglepő módon a környéken mindenhol fizetős a parkolás, hanem befutnom nem kellett volna. A recepciós úr azt mondta, nyomjam meg kint a gombot, és kinyitják a sorompót. Ja? Ennyi? Kicsit hosszabb szöveggel készültem, hogy kik vagyunk, honnan jöttünk, kint van a foglalás lap, személyi igazolvány, útlevél, világjegy, stb. mindjárt hozom és igazolom, hogy jogosan vagyok itt és hajtok be. Nem kellett. Némiképp csalódottnak éreztem magam, visszakullogtam, aztán megnyomtam a gombot.

Gyula - Hungest Hotels Erkel épülete

Első benyomások

A második recepcióra érkezés már csoportosan történt, és a papírmunka zömét nem én intéztem, így nem annyira figyeltem, de gördülékenyen zajlott. A recepciósok kedvesek voltak és jól informáltak. Elmondták, hogy melyik a szoba, két kártyát is kaptunk (máshol általában egyet szoktak), illetve leegyeztettük, hogy az első nap nem megyünk a fürdőbe, így az órákat csak másnap kell átvennünk. A megfizetett vendég éjszakákkal azonos számban kap az ember fürdő belépőt is, mivel mi kora délután érkeztünk, kár lett volna egy fél napot elpazarolni, így erre a napra inkább városnézést terveztünk. Itt jegyezném meg, hogy a három és négycsillagos szárny között van kb. 2000,- Ft eltérés / éjszaka, de ahhoz nem jár fürdőbelépő, ami úgy nagyon nem éri meg, érdemes tehát a négy csillagosba foglalni, feltéve ha az ember nem csak városnézést tervez.

A szobánk a kilencedik emeleten volt, imádkoztam, hogy egyik nap se romoljon el a lift. A hall, az emelet, a folyosók és a szobák is kifejezetten szépek és igényesen kialakítottak voltak. Na ja, még szép, egy négy csillagos helyen, gondolná az ember, de ez nem feltétlenül így van. Épp a közelmúltban olvastam, hogy a csillag minősítés nem kötelező, állítólag a Gellért teljesen önhatalmúlag írja ki magáról a csillagokat, közben meg panaszkodnak az oda látogatók, de persze lehet ez csak szóbeszéd is, mindenesetre akkor hiszi el az ember az állapotokat, ha látja. Itt szerencsére ez teljesen rendben volt.

Gyula - Hungest Hotels Erkel - látkép az erkélyről

A szoba

A szokásos módon a szoba kártyával nyílt, és az elektromos rendszer is a kártya behelyezés után indult. A szoba mérete teljesen rendben volt, és a felszereltséggel sem volt probléma. Szép új bútorok, igényes kialakítás. Minibár, tv, széf, erkély, minden rendben volt. Szintén azt gondolhatja az ember, hogy ez is természetesen egy négy csillagos helyen, de ez sem sem feltétlenül van így. Fiatal korunkba még kettesben rendszeresen Debrecenbe jártunk, az Aquaticumba, mind a szállás mind pedig a wellness tekintetében. Ez évekig remek volt, aztán egyszer csak elkezdett erősen hanyatlani a minősége, és a végén már konkrétan büdös volt a szobában, amit frissen átvettünk. Ez volt kb. hét éve, azóta sem mentünk oda, nagyon sok rosszat hallottam róla, azonban a közelmúltban azt olvastam, hogy felújították, rendbe rakták, feltételezem ők is belátták, hogy nagyon ideje volt már, esetleg majd kap egy új esélyt. De térjünk vissza az Erkel-re, itt az egész szálloda, a személyzet, és a szoba is hozta az elvárhatót, kár, hogy ennyire messze van. Az erkélyünk nem a várra nézett, de ez nem is volt baj, nagyon szép látkép tárult elénk a városról így is.

Gyula

Mivel első napunk a késői érkezés miatt rövidre sikerült, így ezt városnézéssel és a környék felfedezésével töltöttük, szigorúan csak gyalogosan. A csomagokat egyenlőre a kocsiban is hagytuk, csak felvittük a legfontosabbakat, majd indultunk. A szállodából kilépve a parkolón túl egy nagyon szép és hangulatos park van egy kis tóval. Itt, mint egész Gyulán hihetetlenül rendezett minden, és nagyon meglepő a tisztaság. Persze biztos vannak rosszabb részek is, de amit turistaként bejártunk, ott az volt az általános állapot, hogy minden olyan makulátlan, ahogy az ember a saját kertjét szeretné látni. A három nap alatt összesen két szemetet láttam egy szalvétát, amit lehet, hogy csak pár perccel az előtt fújt le valahonnan a szél, illetve egy összenyomott pille palackot, a szálloda, vár és tó részhez bevezető kis híd alatt. Ennyi.

Budapesten lépésenként találnék ennyit. Nem tudom, itt mit csinálnak azok, akiknek a közterek rendben tartása a dolga, de adhatnának egy kis továbbképzést fővárosi kollégáiknak. Mint ahogy egész Gyula, ez a tó és környéke is nagyon szép és rendezett volt. Nem mondom, a víz egyik sarka kicsit zavaros, ott azért akadt olyan is, ami nem oda való, de nem volt vészes. Körben padok, illetve kacsatáp automata mindkét oldalon. Ezt nem értem, miért nem látni több helyen. Füreden van még egy, úgy tudom, de máshol nem igen láttam. 100,- Ft egy adag, zacskót vagy tasakot mondjuk nem ad, marokba kell gyűjteni az adagot, de legalább annyival kevesebb a szemét. Első körben elég kevésnek tűnik amit az ember a százasért kap, de érdemes utána újjal kisöpörni, a nagy része nem jön ki elsőre. Mondjuk ezt akár hasznosnak is vehetjük, ami elsőnek kijön, az egy gyermek tenyérnyi, úgyis ők akarják odatartani a kezüket, így legalább nem megy mellé. Mikor a zsákmány megvan, és nagy örömmel rohannak etetni, mi még kikaparhatjuk a csőben rekedt kétharmadot, és vihetjük utánuk tartaléknak.

A tó tehát gyönyörű, a körülötte lévő, víz fölé hajoló fákkal pedig különösen az. Mellette a vár mondjuk méretes nagy csalódás volt nekem, a várral ellentétben, mert az nem méretes. Ahogy mondtam, még nem jártam Gyulán, a várat csak képekről láttam, ott ennél lényegesen nagyobbnak tűnt (mint ahogyan az alábbi saját készítésű képen is jóval nagyobbnak tűnik, mint amilyen a valóságban). Eszembe is jutott a Gyalog-Galopp egyik jelenete, mikor éppen lovon poroszkálnak, közben felnéznek a dombra, és: “Nézd egy vár! Vár? Dehogy, csak egy makett!” Tovább rontotta a viszonyunkat, hogy nem csak térben, de időben sincsenek túl nagy kiterjedései, ötkor ugyanis bezár. Tekintettel arra, hogy 3/4-kor értünk oda, és lett volna negyed óránk, hogy végignézzük, ezt ki kellett hagynunk, és sajnos a további két napunkon sem maradt már rá idő, ezért tehát még egyszer vissza kell térni Gyulára, de az is lehet, hogy csalódás lett volna. Mindegy is, így alakult.

Gyula - Gyulai Vár

Tiszta Amszterdam

A vártól pár perc gyaloglás után becsatlakozhatunk a sétáló utcába, ami nagyon hangulatos. Végig kis terek, parkok, egyéb látványosságok veszik körül. Néhol egy szobor, vagy szökőkút, máshol egy óriás tojás, festő palettával, vagy egy templom teszi még hangulatosabbá, az amúgy is igen kellemes utat. Itt található a Kézműves Cukrászda is, ami már szerepelt egy posztunkban, érdemes kipróbálni. Tovább haladva egy hatalmas és nagyon szép térre érkezünk, de előtte még áthaladunk egy hídon a Körös felett. Ez a rész valami egészen elképesztően hangulatos. Sajnos most még túl sok minden nem volt nyitva, de láthatóan ki vannak alakítva beülők, illetve étterem teraszok a vízpart közelébe, és mint a kis tónál, itt is az elmaradhatatlan fűzfák teszik tökéletessé a képet.

Elképzeltem, ahogy nyári estéken ide kiülnek az emberek, halk zene szól, borozgatnak a patak partján, remek hangulata lehet. És bár eddig is volt sok szép virág, az a mennyiségű tulipán ami a sétaút végén a parkban van, ötvözve ezzel a kis csatorna feletti híd hangulattal, olyan érzés, mintha Hollandia fővárosában sétálgatnánk. Ezt a nagy nyílt területet pedig nem is tudja eldönteni az ember, hogy inkább parknak vagy térnek nevezze, mert fele füves, rengeteg virággal, másik fele pedig díszburkolat, rengeteg féle és fajta szökőkúttal, de valami fantasztikus látvány. Az emberek pedig kedvesek, nyugodtak, mintha állna az idő, de a szó jó értelmében. Nem rohan senki, nem kiabál és idegeskedik senki, az autósok nem dudálnak és káanyáznak rá a gyalogosokra és bringásokra, ha nem elég gyorsak a zebrán, béke van és nyugalom. Szemetet itt sem láttam, de ami kifejezetten meglepő volt, hogy itt a fiatalok, tizen és huszonévesek ülnek és beszélgetnek, normálisan, értelmesen viselkedtek. Nem köpködnek, nem anyáznak meg bmegolnak, nem szórják a szotyimagot mindenfele, mint a szépséges fővárosunkban még a legjobb helyeken is, mert e nélkül nem érzik magukat elég vagánynak. De ami még nagyobb döbbenet: nincs minden összebarmolva graffitivel a városban. Egyetlen egy helyen sem láttam semmit lefújva, összefestve, szétbarmolva.

Értem én, hogy ez is az önkifejezés egy eszköze, meg művészeti irányzat, és egyebek, de akkor sem túl kellemes látvány, ha az ember lépten-nyomon összefújt szobrokat, padokat és házfalakat lát, főleg sok esetben elég obszcén tartalommal. Nem tudom, itt jobban be van-e kamerázva a város, mint Chicago, de ami még mindezeknél is nagyobb döbbenet volt, hogy nem egy, nem két helyen láttam mozdítható tárgyakat, odabetonozás és egyéb rögzítés nélkül, több napon keresztül, változatlan helyen. A Kézműves Cukrászda előtt ahol a sétáló utcába becsatlakozunk, Bodoki Károly szobránál például konkrétan kis cserepes növények álltak a szobor alatt a földön, napokon keresztül, ehhez tehát még ásni sem kéne, hogy vigye valaki. Budapesten és környékén ezt csak úgy lehetne megoldani, ha robotokkal vezérelt lézerfegyverek védenék a teret az enyves kezektől. Összességében tehát bár azt nem állíthatom, hogy szamár háton bejártuk Gyulát és környékét, de amit turistaként gyalogosan meg lehet nézni, azt megnéztük, és máshol nem nagyon láttunk ilyet. Még a turistáknak fenntartott látnivalóknál sem. Illetve én vízért és zsepiért még a buszpályaudvarig is elfutottam, és erről sem tudom azt mondani, hogy amint letértem a sárga útról, azonnal Mad Max feelingem támadt, minden poszt apokaliptikus volt farkasok üvöltöttek és motoros hordák jártak. Habár talán kevesebb virággal, de ott is ugyan az a béke uralkodott, kosz, szemét és graffitik nélkül. De komolyan, mutasson már nekem valaki máshol az országban buszpályaudvart graffiti nélkül. Meg köztéren napokig szabadon álló, nem ellopott cserepes virágot. Gyula egy jó hely, jó fej emberekkel és kész.

Az első este

A városról és az itt lakókról kialakított pozitív véleményünk már az első nap megszületett, de kitartott az utazás végéig. Az első napunk azonban ezzel lezárult, mentünk vissza a szállodába vacsorázni. És sajnos itt következik az első, és talán egyetlen probléma, az étel. Ez nem egyedi, sokszor, sok helyen voltunk már Hungest Hotels vendégek, és a jelenség általános sajnos, miszerint az étel minősége megítélésünk szerint nem éri el egy négy csillagos szállodától elvárhatót. Mint a szálloda modernsége és tisztasága, mint a szobák komfort szintje, mind a személyzet kedvessége és kulturáltsága, valamint a szálloda összes egyéb paramétere igen, azonban az étkeztetés nem négy csillagos sajnos. Azt nem lehet mondani, hogy rossz. Egyáltalán nem rossz. De alapvetően semmi extra. A legjobb szó rá, hogy jellegtelen, és megúszós.

A kínálat is elég csekély, és ezek ízvilága is bőven hagy kívánnivalót maga után. Minden este kétféle levesből választhattunk, illetve kb 4 féle főételből, több fajta körettel. Ami nekem furcsa volt, hogy egyik este sem volt három nap alatt sült krumpli, steak burgonya, héjában sült burgonya, vagy egyéb változata ennek a remek köretnek, helyette sok esetben elég merész, kevert köreteket kaphattunk. Itt mondjuk épp az az elv érvényesülne, hogy a kevesebb több. Az első este például volt húsleves és betyárleves, rántott hús, hagymás tört burgonya, harcsapaprikás, grill fasírt, zöldséges vagdalt, rozmaringos csirkecomb. Egyik sem volt rossz, de egyiknek sem volt olyan íze, ami kiváltana valamit az emberből. Úgy igazából íze sem volt egyiknek sem. Étel, hogy az ember ne legyen éhes. Ennyi.

És ez nagy baj, mert ez nagyon lerontja a szállodai összképet. Budapesten és sok más helyen az országban is elérhető az úgynevezett all you can eat étterem stílus, ami szinte teljesen azonos, mint az éttermi svédasztal, csak ott az utcáról megyünk be, és szállásért nem fizetünk. Ilyen például a Trófea és a Mongol is, és mindkettőben jobbat lehet enni, választékosabb készletből és ízesebb, finomabb ételeket, mint a Hungest Hotels szállodáiban. Pedig itt is működik egy grill pult, de kivétel nélkül, minden este egyetlen meghatározott ételt grilleztek ott. Az alkalmazott ott áll, a grill fel van fűtve, egyetlen apró további lépés, mondjuk oda kitenni pár féle előre pácolt húst, halat zöldséget vagy sajtot, és kérhetne grillezést az ember magának abból, amit szeret. Apró többlet ráfordítással hatalmas előrelépés lenne. Plusz kicsit bátrabban és választékosabban mernének fűszerezni a többi ételben is, illetve a látványukon egy kicsit javítanának, már kész is lenne a négy csillagos, vagy legalábbis ahhoz közelítő étterem. Márpedig azt gondolom, nem a pénz vagy a vendégszám a gond, ez egy döntés. Ezzel nem foglalkoznak annyira, mint kellene.

Mikor mi voltunk több személyzeti tagtól is hallottuk, hogy telt ház van. Ez gondolom olyan mennyiségű ember tömeg, minden vacsoránál, mellyel vélhetőleg nem büszkélkedhet a fent említett fejadagos éttermek egyike sem. Ennek ellenére ott megvan a minőség az ételekben, a Hungest Hotels éttermeiben pedig sajnos nincsen. A szálloda felkeresett minket a látogatásunk után elektronikus kérdőívvel, ezt abban is megírtuk, a szálloda egyik vezetője válaszolt is, hogy köszönik az észrevételt, és azon lesznek, hogy javuljon az étterem minősége. Korrekt vezetés, korrekt hozzáállás, hálás köszönet, főleg, ha tényleg így lesz.

Az éjszaka

Szerencsére nem nagyon volt gond a gyerekekkel, elég hamar elkábultak a kimerítő nap után. Mi is. Azonban a szállodai esték után reggel mindig eszébe jut az embernek az IKEA reklám, főleg a több éjszaka után: “Ne haragudj, hogy elhagytalak, a másik matrac csak fájdalmat okozott. Soha többé nem utazok el.” Az arccal ágyra esett test, és párnába nyomott arc által generált tompa, alig érthető hangot mindenki képzelje hozzá. Ez a szállodák másik gyenge pontja, világrésztől, szállodalánctól függetlenül, a matrac. Értem én, hogy egy kemény, jó minőségű matrac több, mint 100e Ft, de valahogy akkor is úgy érzi az ember, hogy a szép szoba után erre már nem marad keret, és mivel a lepedő alatt van nem is látszik, ezért a másik végletet kapjuk meg, a legolcsóbbat. Minden ilyen matrac borzasztóan puha, az ember megmozdul, és az ágy másik fele is hullámzik, reggel pedig olyan hát és derék fájása van, hogy 60-70 felett remélem még fogok utazni, de nem tudom, hogyan fogok tudni kikelni egy ilyenből. Ébredés után gyors reggeli, szintén korrekt, de semmi extra, aztán irány a fürdő.

Gyula - Hungest Hotels Erkel - szoba

Karóra van, de minek

Első körben úgy tűnt, itt is az a rendszer, mint mindenhol máshol. Megkaptuk a szokásos karórákat, illetve a szálloda köntösöket, és a zárt folyosókon kényelmesen átközlekedtünk az élményfürdőbe. Itt azonban a karórák sajnos csak az átjárás során érintett kapukat nyitják, semmi másra nem használhatók. Egyéb wellnessben eddig ezek az órák több funkciósak voltak. Például nyitottak öltöző szekrényt is. Az öltöző és szekrény részek máshol egyben vannak, koedukáltak, és a szekrényhez közel eső fülkékbe vonulhat be az ember a privát öltözésre. Itt ugyan az első napon nem kellett nekünk tároló, tehát nem jelentett gondot, azonban az utolsó nap 10kor át kellett adni a szobát a reggeli után, a bőröndöket a ruhákkal kipakoltuk a kocsiba, az értékekkel megrakott hátizsáknak viszont nem ártott volna valami biztos hely.

A recepción érdeklődtünk, persze felajánlották, hogy beteszik a széfbe, de én ezzel sohasem élek. Nem a helynek szól, de sehol nem fogadom el. Diákként én is dolgoztam szállodában, láttam pár dolgot, illetve tele van az internet is olyan sztorikkal, hogy valaki valahogy mégis hozzányúlt a táskához, elkavarodott, hiányzik belőle valami, stb. még luxushajókon is. Utána lehet nekiállni bizonygatni, mi volt benne és mi nem, ez senkinek sem kellemes, sem magamnak sem a szállodának nem akarok ebből plusz köröket, ezért sehol nem fogadom el a széf szolgáltatást. Vittük magunkkal a táskát és kerestünk neki helyet. A fürdő folyosóján vannak 100,- Ft-al üzemelő, nem túl nagy szekrények, ezeket tudtuk igénybe venni, kettőbe bele is fértünk. Összesen két állvány van, kb. 20-20 szekrénnyel, ezt tehát nem túl sok, de ha az embernek jut, akkor legalább ingyen van, mert a végén a zár a százast visszaadja. Illetve azért valószínűleg azért nincsenek tele ezek a ládák, mert ahogy másnál láttuk, az utcáról bejövő fürdő vendégeknek van órával működő szekrény, ezért ők nem ezeket veszik igénybe.

Mindkét tároló állványra egy-egy kamera volt irányítva, illetve elég forgalmas helyen is voltak, úgy gondoltam, nem lehet gond, ha ott hagyjuk a cuccokat, és szerencsére nem is lett. A másik óra probléma már a fürdőben jelentkezett. Itt van egy medence bár, ami ritka, és nagyon élvezetes. Lett volna, ha lehetett volna használni. Már messziről láthatóan jó nagy betűkkel ki volt írja, hogy csak kártya vagy készpénz elfogadott. Nem tudom, mit szólt volna a srác, ha egy rommá ázott ezrest átadok neki, hogy helló, akkor kérek szépen inni. Nem értem, hogyan gondolhatják ezt komolyan, ha az ember a medencében állva fizet. Persze van bankkártya is, de vagy kirohangál az ember vizes gatyában az öltözőbe, mert inna egyet, vagy azt kockáztatja, hogy a bankkártya a fürdőgatya zsebből a medence alján landol. Így ez a lehetőség szerintem használhatatlan, ha már kimegy az ember az öltözőig pénzért, az útközben található 4-5 büfében még olcsóbban is kap inni, a medence bárig vissza se kell jönnie. Minimum lenne, hogy megoldják azt, hogy a karórával is lehessen fizetni, és a végén rendezi a számlát, ez máshol 10 éve működik. Nem gondolom, hogy ebben a becsületes városban, ahol még a szobrok mellé kitett cserepes virágokat sem viszi el senki, tömeges számla ki nem fizetés jelentkezne. Ez a karórás rendszer tehát teljesen kiforratlan itt, a szállodával sincs megfelelően összekapcsolva, hogy szekrényt adjon, de még a saját, utcai belépő vendégekkel sem, mert fizetni azok sem tudnak vele. Ezen mindenképpen fejleszteni kellene.

Élményfürdő

A teljes fürdő komplexum nem kicsi, de valahogy mégis mintha a legkevesebb lehetőség lenne benne az eddig bejártak közül. Régen Debrecenben az Aquaticumban rengeteget jártunk, ott sok a csúszda és az élmény. A budapesti Aquaworld-ben is nem egyszer voltunk már, ott is számos medence és csúszda várja az embert, akárcsak Hajdúszoboszlón, kint és bent egyaránt. De múlt évben, még a szegedi Hungest Hotel Forráshoz tartozó Napfényfürdő Aquapolis a maga puritán módján (burkolat nélküli betonfalak, konkrétan összesen 2 kajálda), de mégis több élményt kínált. Itt a Várfürdőben kifejezetten kevés csúszda volt, pedig ezt felnőtt és gyerek egyaránt szereti. A külső medencékből még csak egy nagyobb, gyógymedence volt feltöltve, de ahogy láttam, egy elég összetett gyerek szigeten túl csak egyetlen nagy kék, régi kanyargós csúszda volt a park túlvégén. A belső térben volt egy pici kalózhajó szerű gyerek csúszda, egy nagyobb, egyenes, családi és gyerek csúszda, illetve két nagy, felnőtt csúszda, az egyik gumifánkkal, a másik simán használható.

Összesen tehát négy csúszda volt, amiből felnőtt számára igazán csak kettő vehető igénybe, ez nagyon kevés. Ennek megfelelően elég sokat is kellett várni minden csúszás előtt. A zárt, sima csúszda semmi extra, a másik, csúszó fánkos azonban jópofa újítást is tartalmaz. Itt nem csak lefelé, hanem a csúszda két szakaszán erős víznyomással felfelé is lehet haladni. Ez jópofa és élvezetes, de egyben további sor növelő tényező is. Egyetlen egy alkalommal sem tudtam ugyanis úgy sorba állni, hogy egy testesebb NDK turista szerű anyuka vagy apuka meg ne akadt volna ezen a szakaszon, egyszerűen nem tudta feltolni a hab testüket az emelkedőn a víznyomás. Ilyenkor a csúszda tetején lévő indítást kezelő ember a rendszert leállította, a víz a csúszdában megállt, a hagyat esett bogárként vergődő elakadt test nagy nehezen feltápászkodott és elindult. Jobb esetben előre, a következő lyukhoz, a felfelé haladó szakasz tetejére, majd a víz újraindítása után hussant tovább, és remélhetőleg a második emelkedőnél már nem akadt meg. Rosszabb esetben úgy lehorzsolta a hátát a megakadási élmény közben, hogy az egésztől elment a kedve, és a víz nélküli csúszdán visszasétált egészen a kiinduló pontig, ami nem egy-két perc volt, miközben mindenki várt.

Nyilván nem lehet testméret vagy súly határt bevezetni, mert a diszkriminációért olyan pereket kapnának, hogy ihaj, de azt gondolom erre azért valahogy fel lehetne hívni a figyelmet, mert értem én, hogy kellemetlen és elfogadhatatlan ha az embernek le kell ilyenről mondania, de az sem sokkal kellemesebb, ha 15-20 várakozó ember a vergődést nézi, aztán vissza kell sétálni, mert leáll a víz, hogy egyáltalán talpra tudjon állni az illető. Kérdés, melyiket választaná inkább, ha előre tudná, hogy esély van az elakadásra. A csúszdázással tehát nem sokat vesződtem az állandó sok várakozás miatt, inkább a fürdő egyéb részeit is felfedeztük. Az emeleten van egy hatalmas kör medence, amolyan óriás jakuzzi, illetve szauna részleg, továbbá egészen távol, a gyógyrészleg mögött szintén egy nagy szauna komplexum. Ez még nem volt nyitva mikor arra jártunk, később pedig már nem mentünk vissza, úgyhogy nincs róla tapasztalatunk, de kintről jónak tűnt. A gyógymedencéket sem próbáltuk, ezt úgy láttuk csak az használja, akinek valóban szükséges, családok, gyerekek nem vették igénybe. Mondjuk ez jogos, nem is kell zavarni a nyugis pihenésre vágyókat, itt legalább csend és béke volt.

Szumma-szummarum

Az élményfürdő alapvetően nem rossz, de nem túl nagy és voltak kellemetlenségek, kiforratlanságok. Kevés a csúszda és sokat kell ezekre várni, nem lehet bent sehol fizetni az órával, és szekrény sem jár a szálloda vendégeinek. Ennek ellenére például a személyzet kifejezetten kedves és engedékeny. Itt volt a legjobb fej indító ember fent a csúszda tetején az eddigiek közül, aki ott áll a vízben órákon keresztül, és tényleg segít mindenkinek a beszállásban, fogja a csúszó gumit az elhelyezkedésig, aztán meg is löki azt aki kéri. Illetve a fürdő egyéb részein is sokkal engedékenyebbek, mint máshol, Debrecenben pl. az idegbeteg úszómesterek mindig mindenért azonnal sípoltak. Az első gyerekkel babaúszásra jártunk akkortájt, bevett rutin és gyakorlat volt a nekem mell-fejmagasságú párkányra kirakás, és onnan behuppanás, óvatos, játékos formában, fejet a víz felett tartva. Az első ilyennél visított a síp, közben lángvörösben úszott az illető feje, mintha legalábbis a trambulinról éppen a medencébe vizeltem volna. Itt az embereknek nincs ilyen bekattanásuk, egyetlen sípolást hallottam talán két nap alatt, akkor is jogosan. Vegyes érzelmekkel távoztunk, alapvetően jól éreztük magunkat, de a kényelmetlenségek miatt mondjuk olyan 7 pontot adnánk csak a 10-es skálán.

“Remek a hangulatom, ma van a szülinapon”

A szállodának volt egy érdekes húzása. Mrs. Pufi az ottjártunkkor ünnepelte szülinapját, melyről mi koktélozással meg is emlékeztünk, azonban a szálloda már nem volt ilyen nagyvonalú. Mindösszesen egy üdvözlő kártya fogadott minket adott nap délutánján, a szoba takarítást követően, melyben a szálloda vezetése gratulál e neves alkalomból. Ez kedves, de jobb lenne, ha inkább szóba se hoznák. Ezzel egyértelműen bizonyítást nyer, hogy tudnak a születésnapról, azonban eléggé kicsinyes ez az üdvözlőkártya. A minibárban ott a sokféle ital, abszolút belefért volna a három napos szállás árába szerintem a következő felirat is a kártyára: “Kedves vendégünk, születésnapja alkalmából sok szeretettel gratulálunk, és engedje meg, hogy megvendégeljük, egy kis üveges pezsgőre, melyet a szálloda költségére a minibárból fogyaszthat el”.

Ez egy 2 dl-es mini pezsgő, azt hiszem 650,- Ft-volt a minibár ára, sima Auchan vagy Tesco ár kb. 200-300,- Ft, de szerintem a hotel olyan ipari mennyiségben, nagykerből vagy közvetlen a gyártótól vásárolja, hogy feltételezem bekerülési költségen max 150,- Ft egy ilyen kis üveges pezsgő. Azt pedig nem gondolnám, hogy mindenki erre időzít, és tömegesen szülinapokon érkezik a hotelba, hogy ezzel vágjon alá a költségvetésnek. Ha pedig egy ilyen gesztus nem fér bele, akkor inkább szólni sem érdemes, nem elvárható a pezsgő, de az sem, hogy tudjanak a szülinapról, elvagyunk magunkban, megünnepeljük családi körben. Persze azért köszönjük, korrekt volt meg minden, csak nagyvonalúbb lett volna így, vagy akár egy olyan 25,- Ft-os mini csokival a kártya mellett, amit a párnákra szoktak rakni a szállodákban. Tényleg, ez egy szálloda, és nem volt csoki a párnán! ÁÁÁ!!!

A szállodai bár

Alapvető tény, hogy minél több csillag van egy szállodán, annál magasabb az ár szorzó. Talán vehetjük a csillagok számát is ennek, egy négy csillagos szálloda esetén a földszinti bár vagy a szobai minibár árak a bolti árnak kb. négyszerese. Elvből nem vagyok hajlandó a reális ár sokszorosát megfizetni valamiért, az extra profitot nem szeretem, ha rajtam szedik be, ezért ezeket a helyeket messze el szoktam kerülni. Itt azonban, tekintettel a szülinapra, kivételt tettünk, és szerencsére kellemesen csalódtunk. Egy nagyon hangulatos bár van a földszinten a recepciótól balra, fél úton a liftek felé. Igazán nagy önfeláldozással éltük az elmúlt 8-10 évet, de ilyenkor azért annyira remek lenne, nekünk is egy ki ejtőzés, ha az embernek lenne valami gyerekmegőrző segítség, és legalább 2-3 órát tompíthatná az agyát valami ilyesmi helyen.

Azt hiszem éppen a Batman legelső részét adták a TV-ben, ami még jó is volt, annyira lett volna kedvünk ott elücsörögni kettesben, végig kóstolni a koktél lapot, és a pult alá inni magunkat, aztán felvánszorogni az emeletre, és aludni másnap délig. Szép álom, de sajnos nem lehetett, mert: “apa-anya menjünk már!!!”. Remek kombós megoldást találtunk ki. Éppen az ellentétes oldalon a fürdő átjáró felé vannak élvezeti termékek, csócsó, billiárd, valamint egy gyerek játszó szoba is. Ez utóbbi már zárva volt, tekintettel az este fél kilenc körüli időpontra, de egy üzenet jelezte azért a rendszer szabadságát, miszerint: “Ha a szoba zárva és használni szeretné, kérje el a kulcsot a recepción”. Bátortalanul mentem oda, gondoltam azt fogják mondani, hogy csak este 8-ig vehető igénybe, vagy ilyesmi, de nem, szó nélkül megkaptam a hozzáférést. A játszó szoba nem nagy, de arra épp elég, hogy az esti alvás előtti fél óra, negyven perc kínlódást még itt levezessék a gyerekek. E közben vonultam el én a bárba, hogy azért mégse gyerekkel üljünk be egy krimóba, de szemmel láthatóan ez rajtunk kívül senki mást nem zavart, Pistikék és Julcsikák jobbra dültek-balra dültek, közben nem a tücsök koma hegedült, hanem apu anyu lökte a feleseket. Átböngésztem részletesebben a koktél lapot. Ez meglepően korrekt volt, egy alkoholmentes gyerek koktél 500,- Ft, és a felnőtt változatért is “csak” 1250,-et kértek.

Négy pina colada koktélt rendeltem, kettő felnőtt és kettő gyerek verziót. Ez összesen 3500,- Ft volt, ami azért nem olcsó, de szerintem sehol máshol nem jön ki ennyiből. Pofátlanabb helyen egy alkoholos változatért kérnek ennyit, de átlagosan sem férne bele kettő ebbe az árba. Az 500,- Ft-os gyerek koktél kifejezetten jó fej dolog. Egy sima 3 dl-es üdítő mindenhol 400-450,- Ft, egy bármilyen étteremben vagy akár étkezdében is, ehhez képest a 4 csillagos szállodában egy 500,- Ft-os alkohol mentes koktél nagyon baráti. A bármixer úr pedig kifejezetten jó fej volt, szimpatikus és nagyon korrekt, ugyan azzal az akkurátussággal készítette el és díszítette fel a gyerek koktélokat is, mint az alkoholos változatokat, ugyan akkora pohárban, meg se lehetett különböztetni. Éppen ezért még erre is figyelt, a piros szívószálasak voltak a tiltottak, a lilák és rózsaszínűek a mentes változatok. Amint a négy koktél elkészült, akkor szembesültem azzal a problémával, hogy nincs négy kezem, és nem pontosan tudom, hogyan viszem át mindezt a szálloda másik oldalára. De ezzel a gondolatommal fél percig sem kellett küzdenem, a mixer látta, hogy mi a helyzet, és meg is kérdezte, hová kellene vinnem, mire én közöltem, hogy a túlsó szárnyba, a játszószobába, családi szülinapi koccintás lesz. Azonnal rávágta, várjon egy pillanatot, átviszem magának. Komolyan és őszintén próbáltam lebeszélni, hogy el tudom vinni a négyet, ha ad kölcsön egy tálcát, vagy fordulok kettőt, mert tényleg nem akartam ilyen szívességet kérni, elég sokan voltak a bárban, és egyedül volt az úr, de nem engedett, tálcára tette a négy koktélt és követett.

Kicsit úgy éreztem magam, mint a Lesz ez még így se című Nicholson filmben, mikor Helen Hunttal elegáns étterembe mennek (ahol van kemény páncélú rák is), és mikor a hölgy átvonul a termen, a pincér követi tálcán az italával. Csak én több tisztelettel adtam ezt elő, és kevesebb kacskaringózással. Elegánsan értünk át a túloldalra, méltó módon kaptuk meg az italunkat, sőt, több, mint méltó módon. Közben míg haladtunk át a hallon, mindenki megbámult, a mögöttem haladó négy koktéllal, biztos azt gondolták, valami új seprő arctalan celeb vagyok, azért az extra szolgáltatás. Pedig nem, csak úgy simán járt, mert jó fej volt a mixer, azon túl persze, hogy remek koktélokat is csinált. Alapvetően az egész szállodában a teljes személyzet mindvégig nagyon kedves és segítőkész volt.

Gyula - vár és kacsató

A szállodai wellness

A várfürdőn túl a szálloda is rendelkezik wellness részleggel, bár ez jóval kisebb, de legalább van, sőt, este kilencig elérhető, így az ember ezt akár egy korai vacsora után is igénybe tudja venni, ha van még kedve ejtőzni egyet alvás előtt, illetve ha mondjuk későn jut el az ember Gyulára az érkezés napján, és a wellnessbe már nem akar vagy nem tud átmenni, akkor is ideális egy kis vizezésre. Itt mondjuk csak egy medence van, az sem túl nagy, de van sok szauna, és itt is kedves és segítőkész személyzet. Ami nagyon tetszett, hogy itt háromféle tea is ki van rakva (zöld, kamilla és borsmenta), és abból mindenki kedvére fogyaszthat. Nagy teás vagyok, és ez igen ritkán érhető el, örültem neki. Ami mondjuk hátrány, hogy olyan nyolc óra magasságában már nem töltik újra, és mire én ide jutottam már nem, vagy alig maradt, de nyilván ezt azért, hogy ne maradjon ott másnapra. Ennyi belefér.

Kisvonat

A település útjain össze vissza mászkálnak hangulatos, városnéző kis vonatok, mint pl. Balatonfüreden is. Hétvégén, napjában egyszer, ha jól emlékszem pénteken és szombaton 16:30-kor be is jön egy a szálloda elé, és ott lehet felszállni rá, vissza is hoz oda, illetve a szálló vendégeknek még némi kedvezmény is jár. A kis vonat körbejár a városban, magnóról elmondja a fontosabb nevezetességeket, épületeket, történelmi tudnivalókat. Azt a rááldozott fél órát bőven megéri, sok hasznos információt tud meg az ember, a gyerekek pedig élvezik a vonatkozást. Érdemes kipróbálni.

Összességében kellemes

Bár Gyula nagyon messze van nekünk, de körülbelül ez az egyetlen, ami visszatart attól, hogy rövid időn belül ismét ellátogassunk ide. Nem volt minden rendben, de a pozitív élmények sokkal nagyobb számban jelentkeztek szerencsére. A szálloda nagyon kellemes, szép és tiszta. A személyzet kedves és segítőkész, a bár remek, a koktél finom és reális áron van. A szállodai wellness kicsi de hangulatos, és ez is szép tiszta, illetve az ott dolgozó hölgy is kedves, illedelmes és segítőkész. A város nagyon szép, tele van virággal, tiszta és rendezett, szemét és graffiti mentes, ami nagyon üdítő látvány. Az emberek vidámak és nyugodtak, a lekötés nélküli bringák és cserepes virágok pedig napokig változatlan helyen állnak. Kicsit Truman Show feelingünk volt néha, de aztán elfogadtuk, hogy itt az emberek nem csak statiszták és a környezet nem csak díszlet, itt valóban minden ilyen rendezett és nyugodt.

A szálloda előtt a vár mellett éppen nagy sátortábor összeépítés folyt, rákérdeztünk, állítólag pálinka fesztiválra készültek a jövő hétre. Kár, hogy nem volt hosszabb az utazásunk, azt azért még megnéztem volna, ahogy ezek a jóravaló nyugodt emberek fejvesztett pálinkázásban és ereszd el a hajamban törnek ki, de erre sajnos nem kerülhetett sor. A legkellemetlenebb élmény vitathatatlanul a sétány végén található hamburger bár volt Gyulán, ez oly mértékben felidegesített, hogy külön posztban is hangot adtam neki, ezen kívül azonban csak apróbb kényelmetlenségekkel találkoztunk. Összességében kifejezetten tartalmas gyulai pihenésen vettünk részt ebben a szép városban, nagyon kellemes élmény marad a számunkra.

Pro: szép, kényelmes és tiszta szálloda, kedves és segítőkész személyzet, nagyon finom és nem túl drága koktél, közvetlen átjárás a wellnessbe, csócsó, billiárd, játszó szoba, közel a vár, kellemes kacsás tó a parkban, széf, erkély, szép város, kedves emberek

Kontra: a szállodai étel csak a jóllakást szolgálja, élményt nem nyújt, a minősége sajnos jellegtelen, és nem éri el a négy csillagos szintet, az órával csak az átjárás biztosított a várfürdőbe, sem szekrény nem jár, sem fizetni nem lehet vele, a szállodai wellnessben nap vége felé már nem töltik újra a teát, borzalmas a kiszolgálás a burger bárban és horror áron van egy pizza szelet (épp ma ettem az Allee-ban az Il Treno-ban kétszer akkorát, frisset finomat, jól megrakottat 450-ért, nem senyvedt kis vackot 690-ért)

Gyula nagyon szép és kellemes hely, akárcsak a Hungest Hotels Erkel. Ha nem lenne ennyire messze, gyakrabban járnánk erre, ha pedig az étel minőségen javítanak (nem csak itt, hanem minden Hungest Hotels-ben) akkor nem nagyon marad semmi kifogásolni való. Irigylem a Gulyaiakat, remek kis városuk van, azt gondolom, nagyon kellemes lehet lakni, nagyon élhető városnak tűnt. Csak a burger bárnak csináljanak 2-3 komolyabb konkurenciát, hogy észrevegyék az emberek mennyire csak az egyeduralma miatt ennyire felkapott, és akkor az általam megismertek alapján nem marad kifogásolható tényező Gyulán.

Cím: 5700 Gyula, Várkert u.,

Facebookpinterest
Facebook Kövess minket!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Kérjük adja meg az alábbi számokat a "nem vagyok robot" ellenőrzéshez: *