GigaBurger, avagy GigaMachine Diner – Solymár

Facebookpinterest

Ahogy már említettem egy korábbi posztban, lányom egyik legjobb barátnője Ürömön lakik, és bár a csaj bulik után ez nekem egy óra oda és egy óra vissza út, legalább ennyivel kitolódnak gasztro térképünk határai ebbe az irányba is. Így jutottam el ugyanis a közelmúltban az Ürömi Hüttébe, aminek nagyon nagy ellenérzésekkel vágtam neki, de végül annál kellemesebb csalódás lett, és így kerültünk Pufival ennek a posztnak a tárgyát képező étterembe is.

Még kb. 2 hónapja ismét egy iskola utáni összeröffenésre tartottam, 7-re kellett odaérnem, de aztán persze még jött az “Apúúúúú, had játszunk még egy kicsit….” felvonás. A házigazdák kedvesen kávéval kínáltak, elbeszélgettünk, szóval volt már, vagy 8 óra is mikor visszaindultunk. Araszoltunk befelé a péntek esti dugóban (gondolom minden fiatal ment romkocsmázni), én meg a résre szűkült szemeimen át már alig láttam ki a fejemből a fáradtságtól. A fontos dolgokat persze ilyenkor is észreveszem, elvégre vezetek, és ez esetben ebbe a kategóriába tartozott egy bazi nagy molinó is.

Gigamachine Diner

Nem nehéz észrevenni az útról a GigaBurgert, betérni pedig nagyon megéri.

Éppen a solymári Auchan mögötti benzinkút, illetve az ott található körforgalom tenger felé araszoltunk, mikor is megláttam a jobb oldalamon egy hatalmas GIGA BURGER feliratot. Már cirka félig aludtam, tehát nem voltam benne biztos, hogy jól láttam, de azért Pufinak megemlítettem otthon, hátha tud róla valamit.

Nem volt benne a “meglátogatandó hely” listánkban, és a keresések sem hoztak eredményt, az ég világon semmit nem találtunk a neten a GigaBurgerről, csak külföldi oldalakat. Meg is állapítottuk, hogy mivel egész nap nem ettem, csak az éhségtől hallucináltam.

Gigamachine Diner

A valós és hangzatos név (nem is alaptalanul) pedig itt látható: GigaMachine Diner

No de három hete mikor arra jártam, persze ismét lánybulis gyerekszállítás okán, már félre is húzódtam, és fotóval dokumentáltam Pufinak a molinót (nem ez a fenti kép az, ezt most készítettük, mert a korábbi sötét és rossz minőségű lett), bizonyítván, hogy nem nekem ment el az eszem. Amennyire tudtam be is lestem, de kiszállni nem volt időm és kedvem a sötétben, és az udvarban hátul, eléggé bent volt az épület, így cirka semmit nem láttam. Annyit tudtam csak kivenni, hogy bent égnek a fények, és áll egy csomó brutális motor az udvaron. Gondoltam is magamban (a tipikus sztereotípiát), talán valami hamburgerezővel egybekötött sztriptíz bár és késdobáló, ezért a gyerekkel inkább nem mentem be jobban körbenézni.

Gigamachine Diner

A jó hangulat mértéke alapból sem elhanyagolható, de a motorok ezen még jelentős mértékben tovább emelnek.

A fantáziámat azonban továbbra is nagyon birizgálta (hátha tényleg hamburgerezővel egybekötött sztriptíz bár, ha-ha), és mivel a fotóval már Pufinak is sikerült bizonyítani, hogy az internetes nulla jelenlét ellenére valós és létező helyről van szó, ezért tervbe vettük, hogy a közeljövőben meglátogatjuk.

Ez a közeljövő pedig tegnap jött el. Autó forgalmit kellett hosszabbítanunk, és kinéztünk egy solymári helyet, mert az marhára nem esett útba, de legalább rá lehetett fogni, hogy itt van dolgunk a közelben. Amíg pedig vártunk, mit volt mit tenni, irány a Giga Burger. Itt pedig azonnal ki is derült számunkra, hogy miért nem találtunk semmit a neten: mert a hatalmas molinón hirdetett GigaBurger felirat ellenére az étterem valódi neve GigaMachine Diner.

Gigamachine Diner

És egy brutál gyöngyszem! Szerintem ez lehet talán az egyik saját épített motor, mert elég egyedi volt (meg erre nem volt ráírva, hogy Harley-Davidson), de valami egészen elképesztően jól nézett ki, nekem ez volt a kedvencem. Az árára nem kérdeztem rá, nem akartam elszomorodni, de legalább van hová fejlődni…

Félve közelítettünk az udvaron át, mert most is állt egy csomó motor a kertben, és nem tudtunk, hogy privát hedonista orgia zajlik-e esetleg csütörtök délután, vagy az egyszerű pórnépet is kiszolgálják. Nagy meglepetésünkre belépést követően sehol nem láttunk egyetlen bőrszerkős motoros fazont sem. Ültek itt-ott az asztaloknál, de teljesen normális arcok, olyan átlag emberek mint mi. A pultos hölgytől meg is kérdeztük, hogy szabad-e bejönni ebédelni, mire ugyan elég hűvösen és kimérten, de közölte, hogy igen.

Helyet is foglaltunk az egyik asztalnál az étterem jobb oldalában. Itt kb. 4 csapatnak van férőhely a kis helyiség négy sarkában, illetve még a pulttal szemben is van kb. fele ennyi férőhely, tehát az étterem nem nagy, azonban kifejezetten kellemes belső térrel és kényelmes ülő alkalmatossággal rendelkezik, illetve nagyon szép tiszta, és kellemes hangulata van.

A belső tér hangulatos, letisztult és nagyon kellemes.

A belső tér hangulatos, letisztult és nagyon kellemes.

 

A négy sarokban négy csapatnak van hely, illetve a pulttal szemben még egy adag, és a túloldalon a VIP részleg.

A négy sarokban négy csapatnak van hely, illetve a pulttal szemben még egy adag, és a túloldalon a VIP részleg.

Mivel a kezdetben még elég hűvösen kiszolgáló lány folyamatosan egyre kedvesebb lett velünk (tuti NAV ellenőrnek nézett minket az elején), így elég sok információhoz jutottunk. Ez itt kérem szépen egy magyarországi motor építő cég és szerviz műhely. Illetve a műhely már nem, mert azt kinőtték, és egyel odébb költöztek, de ennek az épületnek kb. a negyedét a főnök megtartotta irodának, a többit meg átalakították étteremnek, hogy aki vár a szervizre, az addig tudjon egy jót enni.

Eddig sem volt gondom itt, de ettől még szimpatikusabb lett nekem ez az egész. A Dallas is egy remek hely, nekem ott is átjön az USA feeling, no de itt, mint kiderült, nem csak dekorációnak állnak kint (és bent) a brutál motorok, hanem egy része saját gyártmány, másik része pedig eladásra váró Harley. A motor építő mester irodája méterekre van tőlünk, és a szerviz is csak egy épülettel odébb, közben meg egy amerikai hangulatú étteremben várhatjuk a kaját, szóval nem tudom, mi kéne még ennél több a hitelességhez.

Nem nagyon tudtunk felocsúdni első döbbenetünkből, de azért gyorsan rendeltünk is, aztán tovább bámészkodtunk. Pufi kért egy Travoltát (csak így lazán), ami egy kolbásszal töltött burger, én pedig kértem egy hagyományos baconös marhahúsos változatot (a neve Ultra Classic, hogy miért azt nem tudom, de csak ebben láttam bacont), illetve még 1-1 narancsos limonádét.

Ezt követően leskelődtem tovább. Mint már kiderült, a vendégtér után, az üvegajtón túl volt a főnök irodája, azonban természetesen az sem egy SZTK rendelő, vagy postahivatal kinézetét hozta, állt bent ott is vagy 3-4 chopper. Laza kis munkakörnyezet. Kicsit kiléptem a másik irányba is, mert az ételre várakozás alatt az előre eltervezett szabadidős tevékenységet voltam kénytelen intézni. Ez pedig azt az örömteli lehetőséget jelentette, ami egyre inkább visszaszivárog az éttermekbe, ugyanis egy flipper állt  a pult mellett, ami nagy gyengém. Kölyök korunkban zsebpénzünk jó részét ezekbe a gépekbe öltük a haverokkal, és bár, ha tonna szám nem is, a Dallas után itt is sikerült egy géppel találkoznom, így persze nem is tudtam neki ellenállni.

Gigamachine Diner

Az étlap mérete nem csekély, mindenki találhat kedvére valót, és az árak is abszolút elfogadhatóak.

Itt ezzel kapcsolatosan is kiderült egy extra szolgáltatás. Aki ugyanis 104 millió pont felett teljesít, az ingyen eszik és iszik. Ez elsőre jó ajánlatnak is tűnt, de mikor 4 menet után már kicsit belerázódva egy játékban 2-3 alkalommal is kihoztam a multiball-t, és még így is csak 15-20 millió pontot értem el, be kellett látnom, hogy ez cirka lehetetlen. A flipper AC/DC zenekarról mintázott gép volt volt, én ezt korábbról nem ismertem, de itt kb. egy Jackpot volt vagy 3 millió pont, ami más gépen nem ritkán 20-40 millió. Ezt kéne kihozni vagy 35-ször egy játékban a győzelemért, szóval ingyen kajáig nem jutottam, de azért remekül szórakoztam, míg megérkeztek burgerek, és végül is ez volt a cél.

Közben kiderült az is, hogy az étterem másik felén van egy kis félig zárt VIP rész is, egy nagyon kellemes körfoteles megoldásban, ami külön feeling lehet, ha az ember ott burkolja a hatalmas burgert, kint meg addig pihen a gépállat, de az üvegfalon keresztül addig sem kell szem elől téveszteni.

Gigamachine Diner

Javasolnám törvénybe foglalni, hogy 2016-tól minden hamburgerező helynek kötelező legalább egy flipper gépet üzemeltetnie.

Viszonylag hamar a burgereink is megérkeztek, és első ránézésre elég kellemes látványt nyújtottak. A burger ár 1690,- Ft a normál és 2690,- Ft az extra méret esetében, mely elsőre soknak tűnhet, de ezekhez alapból jár steak burgonya, friss vegyes saláta és majonézes káposzta saláta is. Ez utóbbi kettő mondjuk nekem nem túlzottan mérvadó, és nem tudom a testes motoros arcok mennyire nyomják a salátát, de a burger kinézete és mérete kárpótolt mindenért. Mondjuk az kicsit elszomorított, hogy alig pár szem steak burgonya járt egy adaghoz, pedig nagyon jól nézett ki és finom is volt, de itt be kellett látnom, hogy ismét az én defektem a gond. Ha ugyanis enném a salátát és a nyers zöldséget, és nem csak a krumplira alapoznék, akkor bőven elég lenne ez a három köret egyben. De sebaj, Pufival boltoltunk, ő úgysem annyira krumpli fan, felajánlottam neki a két adag salimat pár szem steak buriért, és így mindenki boldog volt.

Sem a hangulatos és hiteles dekorációra...

Sem a hangulatos és hiteles dekorációra… (hátul balra a VIP részleg bejárata)

...sem a tisztaságra és kellemes összhatásra nem lehet panaszunk.

…sem a tisztaságra és kellemes összhatásra nem lehet panaszunk.

Pufihoz egy Travolta érkezett (grill kolbi, cheddar sajt, csemege uborka, hagyma, grill hagyma) 1490,- Ft, nekem pedig egy Ultra Classic (marhahús, bacon, hagyma, paradicsom, grill hagyma, cheddar sajt, jalapeno) 1690,- Ft-ért. Mondanom sem kell, nekem kérésemre kimaradt a hagyma a paradicsom és a jalapeno, viszont minden szendvicshez járt ketchup, mustár, majonéz, illetve a már fent említett steak buri és kétféle saláta is. Külön érdekesség volt, hogy a tányérra került még két kis tégely extra szósz, az egyik valami érdekesebb mustár, a másik pedig olyan salsa szósz szerűség volt, de mindenesetre krumplit mártogatni kiválóan megfeleltek.

travolta-animgif2

“Pufihoz egy Travolta érkezett …” (ezt a poént nem tudtam kihagyni)

Ahogyan már az előző blokkban írtam, a steak burgonya remek volt. Köze nem volt a vacak szálas mirelit krumplihoz, egy hatalmas kupaccal is szívesen megettem volna belőle. A salátákról Pufi is abszolút elismerően nyilatkozott. A vegyes zöldség friss volt, illetve a káposzta saláta is megkapta a szükséges mennyiségű majonézt. És még csak most jön a szendvics. Egy kis félelem azért motoszkált bennem, mert itt minden nagyon szép és hangulatos volt, és tartottam tőle, hogy esetleg a burger kinézete is csak a remek látványról szól majd, és tartalom nem lesz mögötte. Ilyesmit tapasztaltunk anno a Haverom Kifőzdéjében, ahol hatalmas, remekül kinéző és nagy műgonddal összekészített burgert kaptunk, azonban mindezek ellenére eléggé íztelen volt sajnos.

Gigamachine Diner

Méretes burgerek remek hússal, kétféle salátával, steak burgonyával és két mártogatós szósszal, 1490 és 1690,- Ft-os árakon. Azt gondolom nincs gond az ár/érték aránnyal.

Puding próbája az evés, hatalmasat haraptam tehát a burgerembe, és szerencsére nem kellett csalódnom. Egy igazán szaftos, jól összeállított ízvilágú szendvicset kaptam, amiben éppen az volt a legjobb, ami a lényeg: a hús! Nem állítom, hogy könnyű tökéletes hamburger húst készíteni, mert könnyen lesz vagy túl fűszeres, vagy  íztelen, illetve nem nehéz alul vagy túlsütni sem, de azt gondolom, ezt viszont itt lehetett tökéletesnek nevezni.

Egészen elképesztően omlós, lágy és szaftos volt, de komolyan. Cseppet sem nevezném zsírosnak, nagyon finom fűszeres volt, és szerintem ha van egy olyan kb. 3 másodperces sütési szakasz, amikor pont tökéletes a hús, akkor a séf kollégának éppen ebben a 3 másodpercben sikerült levennie a grillről. Illetve itt ugyan látványkonyha nincs, nem láttuk hogyan készült, de van egy erős tippem arra, hogy nem a mirelit zacskóból kiemelés után egy fritőz volt a köztes állomás az asztalunkra kerülés előtt. Megkockáztatom, hogy talán faszén vagy egyéb szabad tüzes eljárású berendezés felett készült, mert még egy kis kellemes ki füstös íze is volt.

Nem tudom kellő részletességgel átadni, de komolyan mondom, életem egyik legjobb éttermi hamburger húsa volt. A zsömi sajnos már nem volt ennyire extra, különösebb gond nem volt vele, sőt, meg is grillezték, és persze még így is a jobbak közé tartozott, de ezt mégis inkább átlagosabbnak mondanám, mintsem kiemelkedőnek. Ez azonban nem nagyon érdekelt, mert a hús és a bacon és a burgonya vitte a pálmát.

Gigamachine Diner

Pufi kolbis burgere. Ilyet sem gyakran látni, és úgy el lett pusztítva, mint a huzat. Nagyon korrekt kis összeállítás.

A jó étel és remek hangulat mellett zárójelben azért megjegyezném azt a jelenséget is, melyet a burgerekbe belefeledkezés közben tapasztaltunk. Érkezett ugyanis egy úr, és határozott léptekkel a hátsó iroda felé haladt, mindeközben pedig a kiszolgáló hölggyel lebeszélte, hogy milyen kávét szeretne. Elég nyilvánvalóan ő lehetett a főnök és a tulaj (persze a külsejéből adódóan sem földrajz-kémia szakos laborgyakornoknak néztük volna, aki épp enni jött) és ebben persze még semmi extra nem lett volna, a lezajlott kis interakcióban azonban már annál inkább.

Az úr elhaladtában ugyanis kifejezetten kedves és barátságos hangon odaszólt nekünk, hogy “Sziasztok, jó étvágyat kívánok”. Tetszik érteni?! Nem tűnik nagy dolognak ugye? De azért én értelmezném egy kicsit! Itt a főnök, aki elég sokat el is ért, saját motorokat épít, amik nem is egyszerűen néznek ki, kiállításokra is járnak (mint kiderült), az étterem messze nem a fő profil, feltételezem éppen csak mellékes, mégis, mindezeken túl, megmarad ez a kedves, természetes és ember közeli hozzáállás. Lehet példát venni!

Nem egy nem két esetben tapasztaljuk ugyanis, hogy akár még egy 18-20 éves pályakezdő eladó kislányka, a legegyszerűbb bolti kiszolgálás esetén is úgy viselkedik velünk, mintha szívességet tenne nekünk a munkájával, és ugyan menjünk már el a fenébe, hogy oda merünk menni vásárolni, és ki kell emelnie a fejét a mobilból és a Facebook-ból. Pontosan ismeri mindenki ezt a létformát is, kicsit azonban eleve zsákutcának találom ezt az életfelfogást. Valahogy sosem látom, hogy az ilyen utálattal és önsajnálattal túlfűtött emberek sokra vinnék, de ők biztos azt gondolják (illetve azzal mentegetik magukat), hogy azért idegbetegek és utálatosak, illetve azért viselkednek bunkón mindenkivel, mert nekik semmi sem jön össze, másnak meg minden könnyű (nálunk is pont ilyen az iskolában az SZMK hölgy).

Sokkal előrébb lennének, ha tudnák (belátnák), hogy éppen fordítva van: azért nem sikerül nekik semmi, mert agresszívek és utálatosak, és ez csap vissza. Illetve borzasztó kényelmes az az álláspont is, ahogy azzal védekeznek, hogy más jogosan vidám, mert neki sikerült, csak az a kérdés, hogy hányadszorra, és ez az, amivel a “morcos munkások” már nem foglalkoznak. Mert ők egyszer talán nekifutottak valaminek, az nem sikerült, és kész, vége, nem próbálkozunk, rohadjon meg mindenki, mert más az szerencsés, meg másnak könnyű. (De sokszor kaptam meg én is ezt istenem.) Egyszer azt mondta valami okos, hogy a sikeres embert az különbözteti meg a sikertelentől, hogy nem adja fel a sokadik kudarc esetén sem. Kb. ennyi a titok és nem több.

Gigamachine Diner

Pufi szendvicse akár a puszta-burger nevet is kaphatná, mert elég komoly a kolbásszal és ubival

Nem szeretnék ismét kilóméretes társadalomkritikai értekezésbe bocsátkozni, de talán másnak sem sikerül elsőre minden, más is nekifut huszonötször, és nem túl korrekt az alapján utálni, ha huszonhatodszorra sikerült neki. Talán ez az úr is itt nekifutott jó párszor, különböző próbálkozásoknak, és a vége ez, a büszkeségre nem kevés okot adó eredmény lett. Mindemellett pedig még ember is maradt, és nem egy “szükséges rossznak” kezeli a vásárlókat, akikkel ugyan muszáj szóba állni a pénzük miatt, de aztán remélhetőleg mielőbb húznak is el.

Ennek a helynek már eleve az alapötlete, illetve megalkotási apropója is tetszik (mert lehetett volna akár az egészből is motor bolt, vagy iroda, de étterem lett a várakozó ügyfelek kedvéért), de a hangulattól amit a dekoráción túl emberileg is hozzáraknak, attól még kellemesebb és szerethetőbb lesz itt ez az egész.

Nyilván eleve ide járhatnak a motoros srácok egy-egy körutazás közben (vagy nem tudom pontosan, hogy nevezik azt, ha csapatosan elmennek kicsit motorozni), illetve tényleg elég kellemesen lehet tölteni az időt, ha valaki vár a motorjának szerelésére, de ha gyalogos vagy autós népek betévednek, azok sincsenek “kinézve” innen, és azok is egy nagyon kellemes környezetben remek ételeket fogyaszthatnak. Csak elismeréssel tudok nyilatkozni, mind az alapötletről, mind pedig a kivitelezési megoldásokról és a hozzáállásról. Nekem elég apróságok is árulkodóak, és ezek a gondolatok futottak át rajtam az utolsó falatok legyűrése közben.

Gigamachine Diner

És végül a burger után levezetésnek egy kellemes sajttorta. 600,- Ft volt ami egyáltalán nem drága, és nem spóroltak a méretével sem, máshol fele ekkorát szoktak adni 990-ért.

A kiszolgáló lány is egyre kedvesebb lett velünk, és a végén már úgy beszélgettünk, mintha régóta ismernénk egymást, és mindig is barátok lettünk volna. Persze nem olyan értelemben, hogy túlzottan tolakodó, vagy bizalmaskodó lett volna, éppen csak kedves és közvetlen. Kaptam édesség ajánlatot is, a napi kínálatból, sajttortát málna szósszal, abszolút barátságos 600,- Ft-os áron, ezért elég könnyen meg is lettem győzve, főleg, hogy ez is egy nagy kedvencem.

Amíg ez megérkezett, megtudhattuk, hogy rendszeresen vannak itt motoros találkozók, illetve gyakran beesik csak úgy egy nagyobb “banda” is, de nyugodtan jöjjünk bátran bármikor, amikor csak erre járunk, mert nagyon kedvesek ezek a srácok. Esetenként hangosak, meg előfordul, hogy marcona kinézetűek, de remek jó fej emberek. Ebben mondjuk az itt tapasztaltak után nincs is kétségem, és ha erre járunk, biztos vagyok benne, hogy akkor is be fogunk térni, ha 40-50 motor áll az udvaron. Csak azt remélem, szorítanak nekünk majd valahol egy kis helyet leülni.

Gigamachine Diner

És végül a mosdóban is egy hatalmas poén. A férfi ember előveszi a piszoár előtt, és ki neveti ki a méreteit? Maga Marilyn Monroe! 🙂

Továbbá arról is kaphattunk információt, hogy gyakran vannak itt rendezvények és koncertek is, melyeket az étterem a Facebook oldalán rendszeresen közzé is tesz, tehát akkor is érdemes jönni, mert hatalmas buli szokott lenni. Nem vagyok a szó szoros értelmében véve tipikus pasi, sört sem iszom, a focit sem szeretem, nem is anyámmal lakom, és Babettával sem járok, de esküszöm kedvem lett eljönni ide egy ilyen motoros összeröffenésre.

Persze a veszélye is megvan ennek, és nem is feltétlenül az, hogy kiröhögnének, vagy nem fogadnának be, hanem éppen ellenkezőleg, ha túlzottan átjön az életérzés, állhatunk neki spórolni egy Harley-re (vagy még inkább egy egyedi GigaMachine épített motorra), és nem tudom ki fog vigyázni addig a gyerekekre, míg Pufival mi Európa útjait járjuk.

Gigamachine Diner

Bár a kora tavaszi időpontban tapasztalható csípő idő miatt a terasz még elég kihalt, de el tudom képzelni mi lehet itt gyáron.

Pusztán technikai okokból egyelőre tehát megmaradunk annak, amik vagyunk, azonban szilárd megállapítást tettünk, hogy ide egészen biztosan fogunk még jönni, és ha a kölkök nagyobban lesznek (és addig nyerünk a lottón) akkor nem csak lakóautóval, hanem chopperral is végigjárjuk majd Európát, nyakig bőrszerkóban, egy kiadós hamburger ebéd után, innen elindulva.

Pro: valami egészen elképesztően remekre sütött hamburger hús, szép tiszta hely, kiváló és hiteles hangulat, nagyon kedves tulajdonosok és kiszolgálás, brutál motorok mindenütt, van flipper
Kontra: nem sok minden tartozik ide, talán kicsit messze van, de ez relatív, illetve lehetne pár szemmel több a krumpli, de ez csak nekem gond, mert nem eszem salátát

Gigamachine Diner

A GigaMachine Burger távozásunk után…

A Gigaburger, vagy valódi nevén a GigaMachine Diner egy remek hely. Nem egy puccparádé kirakat étterem, valósan értékelhető tartalom nélkül, mint pl. a Villa Bagatelle volt, hanem éppen az, amit állít magáról: hiteles és hangulatos hedonista hütte. (Azta, mekkora név, és most találtam ki! Ha bárhol bárki felhasználja kérem a jogdíjam!) Ide az jön, aki nem akarja játszani az eszét, nem akarja magát többnek vagy másnak mutatni, szimplán csak szereti az életet, szeret motorozni és jókat enni, kellemes környezetben, barátságos hangulatban, és azt gondolom ez a lényeg, ennél nem is kell több. Aki erre jár, mindenképpen ugorjon be, aki meg nem jár erre, jöjjön el egy motort venni, aztán hordja ide szervizeltetni (akkor is ha nincs baja), közben meg flipperezzen és nyomja a giga burgereket befelé az arcába mert az jó!

Cím: 2083, Solymár, Külső Bécsi út 12,

Facebookpinterest
Facebook Kövess minket!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Az időkorlát lejárt. Kérjük töltse újra a CAPTCHA kódot.