Csőgörény

Facebookpinterest

…avagy: My name is Spirál! Duguláselhárító Spirál! De a barátainak csak Csőgörény vagyok…

Sokat gondolkodtam, hogy megírjam-e ezt a posztot, mert nem feltétlenül túl trendi téma, de mivel soha nem érdekeltek a trendek, egyébként meg remek személyes tapasztalat, ami esetleg másnak is segít, úgy gondoltam, megírom.

Előzmények

Idén év elején történt, hogy a konyhai mosogatóban a víz nem nagyon akart lefolyni. Először csak egyre lassabb volt, aztán egyik nap már konkrétan meg se moccant. Külön gusztusos volt, hogy mivel a mosogatógép is ebbe a lefolyó rendszerbe van bekötve, ezért ürítéskor bugyogott fel az ételmaradékos víz. Tenni kellett valamit.

Jó néhány tévút

Nem vagyok egy nagy handyman, de lehetőségeimhez mérten szeretem én megoldani a felmerülő problémákat, megjavítani a kütyüket. Múltkor például mosógépet szereltem, mert nem ürült ki az öblítő tartály, és nem lettek jó illatúak a ruhák. Szétszedtem az egészet (ez még nem nagy szám, ezt mindenki meg tudja csinálni), lekövettem a tartály útját, és megtaláltam a dugulást, simán elzáródtak a csepegtető részek. Átmostam, kipucoltam, jobb lett, mint újkorában. Ha egyszer még előjön a probléma majd fotózom és megírom. Egy szerelő simán legombolt volna rólam 10-15 ezer Forintot, még egy olyat is bekamuzva, hogy egy alkatrész elromlott, ki kellett cserélnie.

Két szempontból szeretem ezeket én megoldani, először is nem húznak le feleslegesen minden alkalommal 5-10 ezer Forintra, másodszor pedig jó érzés, hogy nem vagyok homo mauser, és nem csak az egér nyomogatásra tudom használni a kezemet, hanem a ház körül felmerülő problémákat magam tudom megjavítani. No de térjünk vissza a dugulásra. Megpróbáltunk mindent, amit csak lehetett. Lefolyó tisztító por, lefolyó tisztító folyadék, Miszter Muszkli és társai, de semmi nem használt egy fabatkányit sem. Annyit értek, mintha beleöntöttem volna őket a lefolyóba. (ha-ha) Ezek gondolom addig hasznosak, míg arról van szó, hogy három hajszál összeveszett az egyik cső fordulóban, és amíg ott megy a hajtépés, addig fennakadást okoznak.

Itt ennél összetettebb volt a probléma. A következő lépcsőfok volt a wc pumpa. Vettünk kettőt is, kicsit és nagyot. Teljesen felesleges volt, egyik sem hozott eredményt, pedig küzdöttem vele eleget. Itt volt az idő szétszedni mindent darabokra. Ehhez nem volt sok kedvem, mert el tudtam képzelni, mi lesz a csövekben, no de kénytelen voltam. Igyekeztem pár percig nézni és memorizálni, hogy mi mibe csatlakozik, honnan hová mennek a kanyarok, hogy a teljes labirintust majd a tisztítás után úgy össze tudjam rakni, ahogy volt.

A lefolyó rendszer

Mindig azt mondják, a szifonban van a gond

Szétszedtem, mindent, darabokra. Itt mivel sok cső fut össze (meg a képen látható szekrényfal túloldalán még továbbiak, egész a téglafalig), nincs a hagyományos értelemben vett szifon, hanem egy patkó alakú cső látja el ennek a szerepét. Tudtam, hogy abban biztosan áll a víz, de jelen esetben nem csak erre kellett készülni, hanem egy méretesebb vödörrel, mert a mosogató is félig volt vízzel, a dugulás miatt. Felvettem egy vacak játszóruhát, és csavartam. Amint a mosogató alatt lazult a szorítás, már ömlött is orrán-száján a mocskos víz, szerencsére zömében a vödörbe.

Ezt követően lassan, óvatosan, módszeresen, lépésről lépésre haladva szétszedtem a teljes cső rendszert, és kerestem az idegen testet. Attól lettem nagyon ideges, hogy nem volt benne semmi. Átmostam, kipucoltam, csillogott-villogott. Elkezdtem összeszerelni, és reméltem a csodát, de tudtam, hogy erre sok esélyem nincs, mivel nem távolítottam el semmilyen konkrét eltömődést, sok jóra nem számíthatok. És így is lett.

Kéne egy szaki, de drága és mocskot csinál

Az ég világon semmit sem javult a helyzet, és ez már nagyon dühítő volt. Benne volt már kb. 2000,- Ft lefolyó tisztító, egy ezresért wc pumpa, meg több órás cső szét és összeszerelés, és átmosás. Mit tettem, hogy ezt érdemlem nap. Oké, hatoljunk valahogy mélyebbre. Mivel falig visszabontottam a csövet a csap alatt az átmosásnál de nem hozott eredményt, vésni pedig nem akartam, így célszerszám kellett. Találtam is egy ezer éves rozzant slagot, ami elég vékony volt, hogy beleférjen. Neki is estem.

Ez botorság volt. A slag ugyanis puha, hajlik, nincs merev tartása víznyomás nélkül, nem lehet előre tolni rendesen. Illetve egy ideig kanyargott ide oda, de aztán gondolom a sok forduló miatt feltorlódott, megszorult és nem haladt tovább. Azért így is jó pár méter lement a falban lévő lyukba, reménykedtem. Mikor kihúztam, igen ocsmány volt, ezt inkább nem részletezem, de mélyen járhatott. Mondjuk itt jön be az első jelentős különbség, a szakik és köztem. Én ugyanis fogtam két ezer éves, nagy méretű rongyot mindkét kezemben, és ezekkel húztam ki a locsolót, úgy, hogy nem átfogok egyik részről a másikra, hanem végig húzom a kezem rajta.

Ennek két oka is volt, egy, nem akartam puszta kézzel ahhoz az ocsmánysághoz nyúlni, ami a csövön volt, kettő, nem tolom magam mögé a konyhába a csatornából feljövő tartalmat, hogy a padlót, bútort, mindent összekenjen, aztán három napig takarítsunk, de a szaga hetekig ott maradjon, mert kihúzásnál folyamatosan végig is törlöm a csövet. Volt már szaki, aki ugyan épp nem ilyen területen, de több kárt okozott, mint amit elhárított, ha nem muszáj, ezért nem hívom őket. A slag mélyen volt, és a végén a lyuk is tele volt trutyival, így tehát eljutottam a probléma forrásáig, végre kezdtem örülni. Korai volt.

A végső megoldás: Csőgörény

Mivel a slag sem elég erős, sem elég tömör nem volt ahhoz, hogy komoly kárt tegyen a dugulásban, így csak feltömörítette a csőben lévő trutymót, ahelyett, hogy kinyomta volna. Ennek ellenére 1-2 napig jobb lett a helyzet, de utána ugyan az jelentkezett, mint előtte, állt a víz, nem folyt le. Elegem lett, radikális, végleges megoldást akartam, azonnal. Mivel gyerekoromban a nagyszülőknél volt párszor dugulás, hallottam hogy csőgörényt használtak, de sosem tanított meg senki, mit és hogyan tegyek vele. A mai világ már nem ilyen szerelgetős fajta. Régen még szétkaptak otthon mindent, Ladát, Skodát, hűtőt, TV-t, ma meg mindenből veszünk újat, meg mindenre szakit hívunk, aki csak annyival okosabb, hogy neki egyszer már megmutatták, hogyan kell, illetve van célszerszáma.

Nem 5 éves egyetemi tantárgy kinyomni valamit egy csőből, gondoltam ha nem is tanítottak meg erre eddig, majd rájövök magam. Mondjuk harminc egynéhány évet el is voltam e tudás nélkül, de minden férfinak egyszer eljön a pillanat, amikor egy csőgörényre van szüksége. Megnéztem a szakikat a helyi lapban, 8000 Ft között vállalták dugulást elhárítást, és a neten is több ezer hirdetés jött fel a keresésre. Tényleg nem akarok senkit megbántani, de nekem ez is azt igazolta, hogy ez egy eléggé alibi szakma, ha már víz-gáz fűtés szerelőnek nem elég jó az ember, elmegy dugulás elhárítónak. Illetve már csak azért sem akartam “szakembert” hívni, mert már kettőezer minimum lefolyt a lefolyón a különböző szerekkel és pumpákkal, valahogy nem vette be a gyomrom, hogy 10e fog elmenni erre az őrületre, csak mert eldugult a csap. Utána gondoltam, mit is csinál egy dugulás elhárító: idejön a csőgörénnyel, benyomja a lefolyóba, aztán összemocskol mindent a kihúzott csővel, és elmegy nyolcezerrel. “Na ezt én is meg tudom csinálni”, gondoltam, még akár összekoszolás nélkül és olcsóbban is.

Soha többé dugulás

A Moszkva tér, illetve most már Széll Kálmán tér mellett a Széna térhez közel a Shell kút magasságában találtam egy boltot, ahol elfogadható áron volt csőgörény. 4500,- Ft ért lehetett kapni a 10 méterest. Itt egy kis családi vállalkozásban működő szerelvény bolt van, elképesztően kedvesek és minden cucc van náluk, merem javasolni mindenkinek. Elmondhatatlan érzés volt csőgörény birtokosnak lenni. Keménynek, erősnek, legyőzhetetlennek éreztem magam, ahogy lépdeltem a naplemente felé a csőgörényemmel. Most már soha többé, semmilyen akadály nem állíthat meg. Otthon azonnal neki is estem a problémának új játékszeremmel. Óvatosan nyitottam, majd a teljes 10 méteres csövet ledugtam, és az előírások szerint forgatni is kezdtem. Félúton egyébként éreztem egy megakadást, erővel kellett tovább tolni, ott lehetett a probléma.

Tekertem, tekertem ahogy kellett, aztán kihúzásnál szintén két rongy között csúsztattam, hogy letörölve érkezzen vissza. A probléma úgy tűnt el, mintha soha nem is lett volna. Már csak 1-2 óra legózás következett mindent úgy összeszerelni, ahogy volt, és utána zubogott lefelé a víz a csatornába, akadálytalanul. Kicsit úgy éreztem magam, mint Tom Hanks a Számkivetettben, mikor a parton nagy kínlódások árán végre tüzet gyújt, majd mint egy ősember, diadalittasan veri a mellét és azt ordibálja: “Tűz! Én csináltam! Tűz!” Csak álltam a csatorna létől mocskos csőgörénnyel a kezemben, összeizzadt pólóban, hátam mögött a lemenő nappal, és percekig csodáltam a lefelé zubogó tiszta víz látványát. Felemelő volt.

Konklúzió

Nem kell a fokozatosság a dugulásnál, egyből essél neki csőgörénnyel! Soha az életben ne vegyél egyetlen lefolyó tisztító terméket se, teljesen felesleges. Illetve dugulás elhárításra szakit is csak akkor hívj, ha irtózol egy kis fizikai munkától és kosztól. Ellenkező esetben inkább vegyél 4500,- Ft-ért egy csőgörényt, és életed végéig meg van oldva a dugulás problémád, illetve az egész családnak is. Csak egyetlen alkalom kerülne közel kétszer ennyibe szakival megoldva, plusz a koszolódás amit hagynak, plusz a sör bor kávé.

Nem mondom, kell a szakember, gázt szerelni pl. nem állnék neki, de mivel itt még csak nem is nyomás alatt lévő vízszerelésről van szó, sok tudás nem kell hozzá, csak egy célszerszám. Amúgy meg néha olyan szakik jelentek meg életemben, hogy nagyobb félelmem volt, hogy ott vágja szét az áram, vagy robban fel a ház a szivárgó gáztól, mintha én csináltam volna. Persze akinek nem inge, ne vegye magára, rengeteg a korrekt, tényleg hozzáértő, és kulturált szakember, de azért vannak fazonok, és sok ember művel valami szerelést úgy, hogy az ég világon semmi végzettsége róla, sosem tanulta, csak elleste mástól, vagy egyszer látta már a TV-ben, és reméli meg tudja csinálni.

Persze tudom, a dugulás elhárítás is komoly tudást igénylő szakma, meg vannak sűrített levegős túlnyomásos tisztító gépek, meg kamera van az ő görényükön, és azzal nézik meg a zsíros eltömődött mocskot a lyukban, mielőtt kinyomják, és akár még bekeretezett fényképet is tudnak róla nyomtatni az ügyfélnek plusz ötezerért. De szerintem ez felesleges hókusz-pókusz. Kell a köret, hogy többnek tűnjön egy egyszerű fizikai műveletnél. Nyilván nem egy nagykörút alatt futó 2 méter átmérőjű főnyomó cső dugulásáról beszélek, de nem gondolom, hogy ha egy szaki nyomja le a 4500,- Ft-os csőgörényt a csatornáig, az jobb, hatékonyabb, és eredményesebb, mintha én teszem ugyan ezt. Én tőlem pedig még munkájuk bőven marad, illetve mindig is lesz olyan ember, aki nem tudja vagy nem akarja ezt maga megcsinálni, szóval nincs min vitáznunk, de itt alapvetően egy akadályt kell kinyomni egy csőből, valami célszerszámmal, ennyi a történet és nem több.

Akinek van kedve és némi tűrőképessége, vegyen egy csőgörényt, és oldja meg maga a dugulásait. Neki akkor már nem kell végigjárni ezt a kálváriát amit én tettem, kezdheti a legdurvább, de legalább célravezető megoldással, a finomkodások, pumpa és beleöntözgetős szerek teljes mellőzésével.

Tippek trükkök

Végezetül néhány jó tanács csőgörény vásárlás és használat előtt állóknak:

  • A lehető leghosszabbat válaszd, ne ezen spórolj! Ha mondjuk veszel egy 3 métereset, mert az 500,- al kevesebbe kerül, de mondjuk három és fél méternél van a dugulás, akkor buktad.
  • Óvatosan nyisd! A csőgörény elég merev, hajlik ugyan, de erős tartása van. Kábelkötegelő szerű műanyaggal van összefogva új korában, de amint ezt levágod, ha másik kézzel nem fogod össze, igen nagy erővel dobja szét magát a fémcső, és leveri a kínai porcelánt, vagy rosszabb esetben kicsapja a szemed. Csak higgadtan és másik kézzel összefogva tehát nyitásnál.
  • Tekerd, amíg tudod! A csőgörény eleje két kis szarvacskára emlékeztető villa, ami az akadály bontását végzi. Mikor a csatornacsőbe dugott csőgörénnyel úgy érzed, megakadtál, a külső végén található fogantyúval kezd el tekerni, körbe-körbe. Ez két feladatot is ellát. Először is a két kis szarv szétforgácsolja, lebontja, miszlikbe aprítja az útjába került és dugulást okozó akadályt. Másrészt pedig a feltekeredő cső a körkörös mozdulatokkal nekidörzsölődik a lefolyó cső belső falának, ez által az oda már feltapadt koszolódást is leszedi, így meghosszabbítva az időt a következő dugulásig.
  • Kifelé szigorúan csak törléssel! Egy 10 méteres cső azért elég mélyre jut, gondolhatjuk mivel találkozik útközben. Ha mi nem szeretnénk ugyan ezekkel a konyhában, akkor két, megtermett, rongyot, ruhát, szakadt pólót, rojtos törölközőt vegyünk kézbe, és úgy húzzuk ki a görényt. Nem átfogással, folyamatos csúsztatással egyik kézből a másikba. Így a kijövő csőgörényt kétszer is áttöröljük, és ha jól csináltuk, csak egy kis csúszósság marad rajta, semmi egyéb. Ettől mondjuk vele aludni még nem fogunk, de legalább csak a két törlőt kell azonnal valami külső, távoli kukába dobni, nem az egész csőgörényt.
  • Elcsomagolás: bármilyen valamire való műszaki, barkács vagy hasonló boltban lehet kapni kábel kötegelőt, vagy egyéb, ehhez hasonló műanyag összefogatót. Tekerjük fel a csőgörényt kb. akkorára, mint eredetileg volt, és minimum három helyen fogassuk össze egy ilyennel, aztán tegyük el egy zacsiba, jól csomagoljuk be, és irány a pince vagy padlás, esetleg kerti kisház. Ha ilyen alternatívák nincsenek, mehet ki a közös helyiségbe, mondjuk bringa tárolóba, ha nem lopnak, vagy végső esetben a csap alatt a kuka mögé a lakásban.
  • Zaccot a csapba! Tapasztalatom még nincs róla, de állítólag hasznos. Dugulás után, vagy akár előtte is bármikor az életben, a kávéfőzéskor keletkező kávé zaccot öntsd a mosogató csapba. Ez a leginkább dugulásnak kitett hely, a sok zsíros szennyeződés miatt, ami összetapad, felragad a cső belső falára, és indul a dugulás. A zacc állítólag duplán hasznos. Először is némileg felszívja, megköti a zsírt, így ennek a tapadását és egyáltalán a jelenlétét is gátolja, másrészt pedig olyan mint egy felrobbantott smirgli papír, a sok kis apró durva kávé “morzsa” szalad lefelé a lefolyó csőben, és aminek nekiütődnek, azt kicsit le is dörzsölik, egyfajta természetes tisztítóként.

Pro: a “meg tudom oldani” megfizethetetlen érzése, többször használható családi duguláselhárító kézi készülék,

Kontra: a használata büdös, koszos, gusztustalan, undorító

A csőgörény a barátunk, ne félj tőle, vásárolj te is csőgörényt, és jobb lesz az életed!

Ezt követően el sem tudod majd már képzeli az életed csőgörény nélkül, és feltárul előtted a világ, hogy tulajdonképpen milyen sok helyen és sokféle probléma megoldására használhatod új barátodat, a csőgörényt.

Minden másra pedig ott a MasterCard…

Facebookpinterest
Facebook Kövess minket!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Kérjük adja meg az alábbi számokat a "nem vagyok robot" ellenőrzéshez: *