Csali Csárda – Pilisszentiván

Facebookpinterest

A szeptember nálunk zömében végig szülinapozással telik, mert a tágabb család közel fele ebben a hónapban ünnepel. Az egyik ilyen alkalommal jutottunk el a közelmúltban a Csali Csárdába Pilisszentivánra, és teszteltük a konyhát valamint az árakat.

Csali Csárda

kicsit hektikus az előtér…

Anyósomék javasolták a helyet, mert egy ismerősük erre felé lakik, és a pár alkalommal mikor itt jártak korábban, mindig elégedetten távoztak. A hely maga igen kellemes, a főút mellett található, könnyen észrevehető és megközelíthető, és elég nagy parkolója is van, ami ennek ellenére csaknem teljesen televolt. Ez mondjuk nem baj, jobb előjel, mintha üres lenne, és mi még éppen elfértünk, leparkoltunk hát és bementünk.

Már itt feltűnt, hogy az étterem jobb oldalában egy elkerített gyerek játszó rész található, ami mind a terasz résztől mind pedig a parkolótól jól szeparált. Itt tehát nem az van, mint a Huszár csárdában, hogy a gyerekeket kivágjuk a balatoni út mellé, parkolón keresztül történő megközelíthetőséggel, hogy egyben túlélő show is legyen az ebéd vagy vacsora mellé, itt ezt lényegesen biztonságosabban és vendég centrikusabban sikerült megoldani.

Csali Csárda

…van itt minden, sport mez, vadász trófea, séf bácsi…

A belépést követően az első pár méter eléggé vegyes érzelmekkel telt, mert kicsit hektikus berendezés fogadott. Megvolt persze a maga hangulata, csak nem tudtuk eldönteni, milyen. Egyik fronton mintha vadászház lenne, másik oldalon egy borospince vagy éléskamra, de így összességében sajnos inkább, mint egy kacat raktár.

Azonban ezen a részen áthaladva már lényegesen kellemesebb részre jutunk, a belső tér világos és tágas, a fóliafallal félig zárt, tóra néző hatalmas terasz pedig kifejezetten kellemes. Rengeteg asztal található itt, azonban ennek ellenére nincs zsúfolt hatása az étteremnek, mert a megfelelő méretű alapterület miatt megvan a kellő távolság az asztalok között. A pincérünk hamar jött, megkaptuk az étlapokat, és belevetettük magunkat a keresgélésbe.

Csali Csárda

…boros hordó, húsvéti nyuszi, és még sok egyéb…

Ez nem volt könnyű feladat, mert igen széles a választék, azonban a tó közelsége szerencsére nem jelenti azt, hogy leginkább csak halas fogásokat kóstolhatunk, mert bár ezekből is akad bőven, a vad ételeket és bélszínt azért ugyan úgy megtalálhatjuk a kínálatban. Mivel voltunk vagy tízen, így többféle levest, előételt és persze számos főételt rendeltünk, ezért mivel elég nagy a merítésünk a kínálatból, akár reprezentatívnak is nevezhető lenne a felmérésünk, de mivel ez az írásunk is azért mégiscsak erősen szubjektív, ezért szigorú értelemben ismét csak egy szokásos teszt, azonban abból viszont elég alapos.

Csali Csárda

a terasz oldalról szél védő fóliával zárt, és nagyon hangulatos a tópart

Először is az italokat az asztalunknál bontották ki, ami tudom, hogy elvileg nem nagy szám, de mégis, és nekem már cirka vesszőparipám. Azért mindenki pontosan ismeri a vendéglátás trükkjeit, még az is, aki egy percet sem dolgozott ezen a területen, és az egyik ősrégi legalapabb megoldás az üveg újratöltés. Nyilván ha a csavarós ásványvíz kupak ott recseg a szemünk előtt, és a kis üveges rostos kupakja is csak harmadszorra jön le, akkor nagy baj nem lehet. Ezt még itt annyival is megspékelték, hogy a hatalmas tálcán kihozott sok-sok italt nem a mi asztalunkra rakták le és túrtak szét mindent, hanem a mellettünk lévő üres asztalon történt ennek technikai kivitelezése és átpakolása, így számunkra még kényelmesebb volt.

Azt hiszem írtam már, de nekem másik gyenge pontom a Hortobágyi Húsos Palacsinta. Ez is nagy vízválasztó, mert sok helyen be sem vállalják, ahol van, ott előfordul, hogy más ételek “maradékából” vagy részeiből állítják össze, de az, hogy nagy műgonddal készített külön ételként alkotják meg, az igen ritka. Én éppen ezért ha új helyen járunk, és látok Hortobágyit az étlapon, szinte kivétel nélkül mindig bevállalom, elég jó fokmérő ugyanis.

Csali Csárda

halételek, szárnyasok, és gyerek menük

Így tettem itt is, de elég nagy volt a dilemma, mert remek levesek is voltak a listán, melyekről nehezen mondtam le. Pufi gombalevest evett volna, de meggyőztem, hogy inkább Pilisi vadragu levest szeretne cipóban, persze mindenféle önös érdek nélkül, és szerencsére ő is belátta, hogy valójában ezt szeretné megkóstolni. Volt még a rendelésünkben több házi májgombóc leves és halászlé, egy gombaleves, illetve az én Hortobágyim.

Nem is emlékszem mennyit kellett várni, de szerintem csak perceket, és érkeztek is az ételek. Az én Hortobágyim már ránézésre megnyerő volt, nem tudom miért, de érezni a kinézet alapján is, hogy mire lehet számítani. Ha eleve zsírfoltok csillognak a szaftban, az nekem már nem túl jó jel. Ez általában azt jelenti, hogy pörköltmaradékból oldják meg a dolgot, és nem sok időt fecsérelnek arra, hogy rendesen összedolgozzák az öntetet. Ilyenkor általában maga a töltelék is túl darabos, pörköltmaradék szerű, és általában jó száraz, mert leszűrték és lemosták a pörkölt nyomokat, hogy ne ugyan az az íze legyen. Nem ritkán találkoztam már ezzel a jelenséggel sajnos, itt azonban még csak távolról sem ez fogadott.

Csali Csárda

isteni Hortobágyi Húsos Palacsinta

A palacsintáról nem spórolták le a szaftot, és bár egy darab volt ugyan, de hatalmas. Díszítő zöldség is érkezett mellé, de szerencsére csak mutatóban, maga a fogás pedig egy remek változata volt ennek az ételfajtának. Ez nagyon közhelyesnek fog hangzani, de ebből egyszer a legjobbat még vagy 10 évvel ezelőtt ettem a Hortobágyi Kilenclyukú hídnál a csárdában, és azóta azt az ízt keresem. Bár simán lehet, hogy már az sem olyan, mint volt, egyszer vissza kellene térni és megírni, de mondjuk 7 év után a Sümegi Várcsárdában is ugyan azt a remek gulyást kaptuk, mint annak előtte. Tény, hogy pl. a Náncsi Néniben is remek a Hortobágyi Palacsinta, de mondjuk ott egy főétel árban van, a Huszár csárdában viszont olcsósága ellenére messze elkerülendő, de itt a Csali Csárdában abszolút a legjobbak közé tartozik, ár és minőség tekintetében is, aki szereti, nyugodtan bevállalhatja.

Csali Csárda

a tényleg és nem csak papíron házi májgombóc leves

A levesek ugyan ezt a magas minőséget hozták. A Pilisi vadragu leves nagyon guszta volt a hatalmas cipóban amiben érkezett, tejföllel a tetején, és az íze is kifejezetten kellemes, kicsit pikáns, citromos, mustáros jelleget kapott, nagyon finom volt. A házi májgombóc leves szintén nem csak a nevében volt házi, hanem valójában is. Egy öklömnyi méretű buci gombóc volt benne, tényleg fűszeres és ízletes változatban, és az azt kísérő lé is hozzá illeszkedő magas minőségű volt. Az asztal túloldaláról a halászléről sem hallottunk panaszt, és tartalommal is kellően meg volt pakolva, tehát az első körös étkezés után meg kellett állapítanunk, hogy itt vélhetőleg minden nagyon rendben lesz.

Csali Csárda

Pilisi vadragu leves cipóban, ez is remek volt

Ami pedig szintén nem elhanyagolható szempont, hogy az alap levesek itt 550,- Ft-ba (májgombóc, erőleves, gomba) kerülnek, míg az extrább változatokért is csak 750,- Ft-ot kérnek (vadkacsa, újházy, bográcsgulyás, hagymakrém). Ez alól egyetlen kivétel a Pilisi vadragú leves, ami azért szintén a még viselhető 800,- Ft-os maximumon van. Máshol ez már átlagosan úgy néz ki, hogy 750-800,- Ft az alap leves, és 1000,- Ft körül vagy a felett van egy komolyabb. Bárhol az országban egy gulyásért például simán elkérnek 1490,- Ft-ot is átlagosan, amiből itt kétszer kijön ugyan ez. Persze itt is van egy teljesen külön kínálat, a halászlevek tekintetében, ahol már találkozhatunk elrugaszkodottabb árakkal is, azonban azok amik 1000,- Ft felett vannak mind bográcsos, két személyes változatok. Külön szimpatikus, hogy rendeléskor a felszolgáló megkérdezi, hogy kérünk-e bele belsőséget is.

Csali Csárda

halászlé, kellő mennyiségű tartalommal

És ha már az áraknál tartunk, akkor nem tudom nem megemlíteni, hogy itt egy méretes hortobágyi is csak 700,- Ft, míg például a Náncsi néniben ugyan ez 1750,- volt, tehát több, mint 1000,- Ft-al kértek érte többet, pedig se nagyobb se jobb nem volt. Itt ráadásul azt mondanám, sokkal érdekesebb a környezet, mert mégiscsak  Budapest közelében vagyunk, de egy kellemes tó parton ücsörgünk egy hangulatos teraszon, az ott pedig egy sima kerthelyiség. És bár ide talán nem jár annyi celeb, de ami késik nem múlik. A Náncsi elborult árain már akkor is megdöbbentem, mert bár tényleg jó hely, de nem ennyire kiemelkedő, hogy több, mint kétszer annyiba kerüljön egy előétel, mint máshol, de alhangon is jóval drágábban kapható ott minden, mint hogy az reálisnak lenne mondható. De ahogy korábban is megállapítottuk, amíg hétköznap délben is tele a hely, bolondok lennének csökkenteni az árakat.

Itt azonban mivel más árdimenziókban mozogtak az ételek, a csapat egy jelentős része bélszínt rendelt, három különböző változatot is bevállaltunk ebből, aminek a levesek és előételek ismeretében már kifejezetten örültem, mert ha csak ugyan ezt a minőséget hozzák a főételek is, akkor nagy baj nem lehet. A rendelésinkben szerepelt többek között még vegyes haltál egy személyre (2200,- Ft), svájci töltött borjú (sajttal, sonkával, tormával, 1950,- Ft), hagymás bélszín (2600,- Ft), Rossini bélszín (libamájjal, 3200,- Ft), zöldbors mártásos bélszín (napi ajánlaton volt, pontos árra nem emlékszem).

Csali Csárda

sonkával, sajttal, tormával töltött borjú

Az árak mellett az adagokkal sincs probléma, az egy személyes haltál például simán volt akkora, hogy akár két embernek is elég lett volna. Tartalmazott tintahalkarikákat, hal nuggetset, rántott garnélát, fogas filét párizsiasan, valamint fekete kagylót, és járt hozzá többféle öntet is. Ugyan ez a remek hozzáállás jelentkezett minden más ételben is, mind minőség mind pedig mennyiség tekintetében. Ez különösen erősen érződött a gyerek menü esetében, mert itt ám ilyen is van, többféle változatban is, más éttermekkel ellentétben, ahol még azt sem engedték, hogy fél adagot kérjünk, vagy egyet két tányérra rendeljünk.

Csali Csárda

gyerek menü, nem kevés hússal, máshol nagy tányéron felnőtt adagnak adnak ennyit

A Csali Csárdában négy fajta gyerek menüből is választhatunk, és ezek mind egységesen 800,- Ft-ba kerülnek, tehát kevesebbe, mint máshol egy leves. A kínálat pedig csibefalatok rántva, kis adag rántott sertésborda, kis adag bécsi pulykamell és hal nuggets. Választékban tehát nincs hiány, és a meglepő mennyiség még csak ez után következett. A mi nem túl húskedvelő gyerekeink most meglepő módon mindketten rántott szeletet kértek, és amint ez megérkezett, első körben majdnem jeleztük is, hogy mi ilyet nem rendeltünk, mert abszolút felnőtt adagnak kinéző mennyiség volt.

Csali Csárda

Rossini bélszín, libamájjal, gombával

Három, ugyan nem teljes szelet, de nem is csíknak nevezhető húst kaptunk, ami egy tizenéves nagy cula gyereknek is bőven elég lett volna, nemhogy egy 3 évesnek. Ezen túl pedig látványra is kellemes, finom és friss húsok voltak, nem agyon klopfolt papír vékony vackok, hanem kellően vastag, finom omlós húsdarabok. Mivel a mennyiség miatt maradt is bőven, ezért én is belekóstoltam, és simán hozza az otthoni remek rántott szelet minőséget, ami egy étteremtől azért nem kis szó. Kifejezetten elégedettek voltunk ezzel is.

Na de még csak most következett a legjobban várt eresztés, a három bélszín. Én értelem szerűen legjobban a sajátomra koncentráltam, de fél szemmel átpillantottam a másik kettőre is, és hanyagul összekészített kis adagoknak semmiképpen nem voltak nevezhetők.

Na de az enyém! Mindig könnybe  tudna lábadni a szemem a gyönyörűségtől, mikor egy méretes bélszín, a tetején egy nagy halom libamájjal kerül elém. Oké tudom, túlzottan tipikus és már-már kommersznek számító étel kombináció ez, nem egy trendi fésűkagyló vagy valami tök alap étel elborult újragondolása ötszörös áron, de nekem akkor is ez a top, a favorit, amit tényleg csak ritkán eszik az ember, de akkor nagyon megbecsüli.

És szerencsére sem a bélszín, sem a libamáj nem volt megúszós adag, mindez kellemesen beborítva a mártással, egy megkomponált költemény volt az egész, ahogy elém helyezték. Vétek az ilyet megbontani, de még nagyobb vétek nem megenni, ezért gyorsan fel is áldoztam magam.

Csali Csárda


zöldbors mártásos bélszín

Összességében mindenki szépen csendben gyűrte le a falatokat, és nagyon elégedetten nyugtáztuk, hogy itt minden mennyire rendben van. Finom, nagy adag, szépen elkészített és egyáltalán nem drágán kínált ételeket fogyaszthatunk, se nem túlgondolt összeállításokban, se nem szegényes vagy éppen túl nagy választékkal. Olyan érzése van az embernek, hogy mindent pontosan és korrekten találtak ki és állítottak össze. Széles választékból, de nem vállalhatatlan kínálatból kell a vendégnek és a séfnek egyaránt dolgozni, és ez az arany középút meg is mutatkozik. Tényleg csak pozitívan tudok nyilatkozni és csak magamat ismételni, minden nagyon korrekt adag volt, kifejezetten finom, és egyáltalán nem elborult árakon, akár ebben a pillanatban is indulnék vissza ugyan ezt a menüt végig enni ismét.

Csali Csárda

haladtak a focis lagzi előkészületei, ez úton, így ismeretlenül is sok boldogságot kívánunk az ifjú párnak!

Egyetlen kritika azért ha lehet, az maximum csak annyi, hogy maga a kiszolgálás és a miliő néhol egy kicsit személytelen volt. Elég sokan voltak a vendégek, és délutánra esküvőre készültek, már javában haladt is a külön terem dekorálása, tehát lehet, hogy csak ez okozta a jelenséget, de kicsit távolságtartóbb volt mindenki, mint az ember gondolná, egy minden egyéb szempontból ennyire jó helyen. Nem azt mondom persze, hogy jöjjön oda a pincér és lapogasson meg, de szokott lenni egy kis baráti beszélgetés, ajánlás, minimális poénkodás vagy ilyesmi, ami itt teljesen kimaradt. Persze kellő tisztelttel és alázattal, nagy odafigyeléssel és profin oldottak meg mindent, csak ettől kicsit steril volt ez az egész, nem olyan, mint ahogy azt az ember egy csárdában várná. Persze ez csak abszolút szőrszálhasogatás, ha mindenhol ennyi probléma lenne, mint itt, elég jól állnánk, az biztos.

Illetve még egy apró észrevétel érkezett Pufi részéről a tormával töltött ételével kapcsolatosan, amin érdemes lenne kicsit változtatni. Nekem ugyanis a bélszín látványától csak majdnem, neki a tölteléktől azonban konkrétan könnybe lábadt a szeme, mert a torma nem elkenve, egyenlő arányban elosztva volt a sajton és a sonkán a hússzeletek között, hanem középen, cirka egy gombócban maradt, így a fogás bizonyos részén nem volt, más terület pedig kifejezetten könnyfakasztóra sikeredett. De összesen ennyi a kritikai észrevétel ami eszünkbe tudott jutni, ettől még simán nevezhető kiválónak minden tekintetben a Csali Csárda.

Csali Csárda

a jól szeparált játszó sarok

Kávét és desszertet nem fogyasztottunk, erről nem tudunk véleményt írni, mert Pufi házilag készített szülinapi tortája várta már a csapatot, úgyhogy süti és koffein fejadag tekintetében a buli nálunk folytatódott. Az ebéd után azért a gyerekek még kicsit igénybe vették a játszó részt, illetve sétáltunk is egy kört a nagyon kellemes tó körül, lemozogván kicsit az ebédet a friss levegőn, majd pedig minden tekintetben elégedetten távoztunk a tett színhelyéről.

Pro: korrekt árak, nagy adagok, nagyon finom ételek, kellemes környezet, tágas terasz, széles választék
Kontra: kicsit “steril” személytelen kiszolgálás, de kb. ennyi, és még ez is csak erős kötözködés mellett

Csali Csárda

az étterem a tó túloldaláról

A Csali Csárda nem az a tipikus mai értelemben vett trendi hely, ahol fine dining féle nagy tányéron kis semmi ételcsodákat adnak 15e Ft-ért, és ahová minden képmutató észjáték celeb odasereglik minden délután, gúla alakúra sütött zöldborsófőzeléket enni tengeri hínár pürével és cékla redukcióval. Ez a hely a régimódi hagyományos magyar vendéglátás mintapéldánya a szó legjobb értelmében. Jóllakott, elégedett vendégek távozását szeretik látni, aki lehetőleg vissza is tér, és ezt alá is támasztják mindazzal, amit a hely kínál, teljes mértékben manír és flanc mentesen. A Csali Csárda egy remek hely, mindenkinek kötelező, ha erre jár, vagy bármilyen, akár gyenge indokkal is de útba tudja ejteni. Mi is épp most beszéltük meg (látva a képeket csorgó nyállal), hogy hamarosan muszáj lesz visszatérni ide.

Cím: 2084, Pilisszentiván, Tópart u. 3,

Facebookpinterest
Facebook Kövess minket!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Az időkorlát lejárt. Kérjük töltse újra a CAPTCHA kódot.